Magyarországon még mindig nem tekinthető elterjedt hulladékkezelési módszernek a komposztálás, pedig környezetvédelmi és anyagi haszna is lenne. A lakosság túlnyomó része azonban helyhiányra, a rágcsálóktól való félelemre és a szükséges háttértudás hiányára hivatkozva nem él ezzel a lehetőséggel.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a főzésből visszamaradt zöldséghéjaknak, konyhai szerves hulladéknak a kuka helyett jobb helye lenne egy komposztban. A kósza gondolatot a többség szinte rögtön el is hessegeti, és halad tovább a háztartási vagy bármely egyéb tennivalóival.
Van azonban egy ünnepnap, a komposztálás ünnepnapja, amely éppen azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet ennek a zöldhulladék-kezelési módszernek a fontosságára és környezetvédelmi előnyeire. Akadnak sajtóorgánumok és szervezetek, amelyek világnapként hivatkoznak erre a dátumra. Valójában azonban ez „csak” egy civil kezdeményezés, amelyhez idővel egyre több környezetvédelmi közösség és nonprofit szervezet csatlakozott nemzetközi szinten. Ennek megfelelően október 10-én kampányok garmadája igyekszik népszerűsíteni a komposztálást és eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.
Mennyire elterjedt a komposztálás a magyar lakosság körében?
Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra 2021-ben, ez 3,6 százalékpontos növekedés 2017-hez képest. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 60 százalékot. Németország, Bulgária, Ausztria és Szlovénia már elérte vagy túl is lépte ezt a 60 százalékos célt. Sok más országban azonban bőven van még teendő ezen a téren.
A magyar lakosság mindössze 31 százaléka komposztálja a konyhai és kerti hulladékát egy 2022 decemberében publikált tanulmány szerint. Az 1002 fő bevonásával készített felmérés alapján az a tendencia látszik, hogy alapvetően három tényező miatt nem vág bele a többség a komposztálásba:
- helyhiány,
- a rágcsálók megjelenésétől való félelem
- és a tudáshiány miatt.
A tanulmány készítői a nyilatkozók válaszai nyomán azt javasolják az ezzel foglalkozó szervezeteknek, hogy kampányaik során kiemelt figyelmet fordítsanak a fiatalok és a családok megszólítására.
Miért érdemes komposztálni?
A komposztálásnak számos előnye van, többek között az, hogy csökkenteni lehet vele a termelt hulladékot. Átlagosan a háztartási hulladék harmada komposztálható a hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat népszerűsítő Humusz Szövetség szerint.
A szervezet rámutatott egyéb pozitívumokra is a komposztálással kapcsolatban. Kiemelte például, hogy termékenyebbé tehető vele a talaj, amely egészségesebb növényvilágot eredményez. Ennek nyomán költségcsökkentésre is alkalmas, hiszen nem kell virágföldet venni.
A kerti hulladéktól komposzt híján sok esetben tüzeléssel szabadulnak meg. Az avarégetés során azonban szén-monoxid, szén-hidrogének és nitrogén-dioxidok is a levegőbe jutnak, míg a komposztálás nem jár efféle légszennyezéssel. Épp ellenkezőleg:
A humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot, így a klímaváltozás hatásait is lehet csökkenteni
– írja a Humusz Szövetség.
A rágcsálók beköltözése megelőzhető
A szerves hulladék a rágcsálók kedvelt tápláléka, nem alaptalan tehát az az – általánosnak tekinthető – lakossági félelem, hogy a komposztba patkányok költözhetnek be. „Ha a kertben komposztot gyűjt, válasszon olyan zárt komposztálót, melybe a rágcsálók nem tudnak bemászni” – javasolja megoldásképp a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
De a jól zárható tároló beszerzése mellett a Komposztfórum Magyarország szerint érdemes szem előtt tartani azt is, hogy
rágcsálók általában ott telepednek meg a komposztban, ahol nem zavarják őket. Vagyis megelőző intézkedés lehet a gyakori forgatás.
Néhány „népi praktikára” is felhívja a figyelmet a helyi komposztálást népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat és komposztálási bemutatókat szervező egyesület. Körbeszórhatod például a halmot Cayenne-borssal, de ültethetsz köré olyan növényeket is, amelyeket – biokertészek tapasztalata szerint – kerülnek a rágcsálók. Idesorolható a nárcisz, a császárkorona, a kutyatej, az ebnyelvűfű, a somkóró és a fokhagyma.
Sokan azért nem komposztálnak, mert lakásban élnek, azonban ma már ez sem jelenthet akadályt. Léteznek ugyanis már konyhai komposztálók, ahogy közösségi komposztpontok is. Utóbbiakat rendre azok hozzák létre – együttes erővel –, akiknek nincs saját kertjük. A kész komposztot aztán közösen, vagy saját szükségleteiknek megfelelően, például virágágyás alá, balkonládákban használják fel.
A komposztálás persze igényel némi tudást is, csak az aranyszabályok betartásával lehet jól csinálni. A komposztdomb elkészítésekor a szén és a nitrogén megfelelő arányára, az optimális nedvességre, a megfelelő oxigénellátásra és a részecskék méretére is oda kell figyelni.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.