Az ültetés, zöldség- és gyümölcstermesztés kapcsán számos családi praktikát eltanulhattál a szüleidtől, nagyszüleidtől. Ma már azonban ezeknek a trükköknek csak egy része alkalmazható. A változó éghajlati körülmények mellett nagyobb hangsúly kerül többek között a vízmegtartásra, a megfelelő árnyékolásra és a kártevők elleni természetes védekezési lehetőségekre is.
Itt a tavasz, a kertészek többségének – vélhetően – a kedvenc évszaka. Márciusban például már szabadföldbe lehet vetni sárgarépát, petrezselymet, spenótot, borsót, hónapos retket, vöröshagymát és fokhagymát is. Palántaként pedig ebben a hónapban paradicsom, karalábé és brokkoli mellett káposztafélék is nevelhetők.
A szakértő azonban rámutatott, míg régebben szigorú vetési szabályok voltak érvényben, ma már az látszik, az ültetés rendjét némiképp szétzilálta a klímaváltozás.
Ha megnézzük a vetőmagkínálatot, azt látjuk, hogy már szinte minden hónapban lehet vetni valamit
– nyilatkozta a Prove-nak Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) A mi sokszínű kertünk kampányának programfelelőse.
Az éghajlatváltozás következtében megjelentek már Magyarországon olyan fajok is, amelyeknek korábban nem kedvezett a hazai klíma. Egyesek próbálkoznak már például banántermesztéssel is. „Egyértelmű, hogy egyre inkább a szárazságot és UV-sugárzást tűrő fajokra kell támaszkodnunk. Képbe jön például az articsóka, ami leginkább a mediterrán országokban elterjedt, de sok helyen már hazánkban is áttelel az enyhébb telek miatt. A délebbre termő növények szempontjából azonban kritikus pont a levegő páratartalma, ami a mediterráneumban magasabb. Emiatt viszont még a klímaváltozás mellett sem kijelenthető, hogy minden, ami most ott van, az itt is lesz. Kérdéses, hogy az egyes fajok mennyire tudnak alkalmazkodni a helyi kontinentálisabb, szárazabb klímához.”
Mindeközben pedig sok – eddig Magyarországon termesztett – zöldségnek, gyümölcsnek egyre kevésbé kedvezőek a hazai körülmények. Akadnak olyan érzékenyebb növények, amelyek „a klímaváltozás miatt csökkenő felhőképződésből fakadó erősebb UV-sugárzást nem bírják”.
Ideje változtatni jó pár bevett kertészkedési szokásodon
A változó körülményekre értelemszerűen praktikus reagálni, máskülönben szegényes lesz a termés, vagy éppen a vízszámla lesz borsos. Ezeknek az elkerülése érdekében az első és legfontosabb feladat a megfelelő árnyékolás. „Erre a hosszú távú megoldás a faültetés. Kerttervezéskor érdemes már jó előre gondolni a déli erős napsütésre, és a déli oldalra lombhullató fákat tenni. Mégpedig olyan lombhullatókat, amelyeknek nem sűrű a lombkoronájuk, és enyhe árnyékot tudnak adni” – tanácsolta a szakértő.
Ez persze nem nevezhető gyors praktikának, fűzte hozzá. „Ez már az ökomegoldások csúcsa, igazi hosszú távú befektetés. Ha hirtelen kell árnyékolni, arra marad a zöld műanyag háló.”
Kiemelt figyelmet kell fordítani a vízmegtartásra is, már csak azért is, mert „ivóvízzel locsolni nem pusztán pazarlás, a keménysége miatt a növényeknek sem ideális”. Erre a szakértő szerint két módszert is bevethetnek a kertészek:
- hordóban gyűjtheted az esővizet,
- és a talajjavítással is sokat tehetsz a kerted vízmegtartó képességének javításáért.
Utóbbi Ujj Zsuzsanna szerint úgy kivitelezhető a legegyszerűbben, ha a szerves anyagot bent tartod a kertedben, nem viteted el konténerekben vagy bezsákolva, és persze nem is égeted el. Jobban jársz, ha komposztálod a konyhai és a kerti hulladékot, valamint mulcsolsz is.
A kártevők ellen akár trükkös ültetés is bevethető
A kártevők ellen bevetett vegyszerek nem pusztán a célzott állatokra, hanem más élőlényekre és a környezetre nézve is ártalmasak, egészségkárosítóak lehetnek. Éppen ezért érdemes inkább természetes, környezetbarát praktikákat kipróbálni. A fokhagymás permetezés például antibakteriális, gomba- és vírusölő hatású, valamint kártevők ellen is beválhat. De sokan vetik be a bársonyvirágot, közismert nevén büdöskét is, amely – egyfajta élő kerítés gyanánt – bizonyos kártevőket távol tarthat a veteményestől.
Az is működhet, ha ültetéskor nem klasszikusan, egy-egy sorba rendezetten kerülnek földbe a növények, hanem változatosan, össze-vissza. Ez azért lehet jó akadály, mert minden állatnak megvan a kedvence, és nem feltétlen kezd el keresgélni az ágyáson belül. Nyugodtan kerülhet vegyesen a veteményesbe például a fokhagyma és a hagyma is
– javasolta a szakértő.
Hozzátette, „természetesen a legjobb az, ha a kártevőknek van valamilyen természetes ellensége a kertben. Csigák ellen például hasznos szövetségesek lehetnek a sünök és a békák”. Ehhez persze számukra is vonzóvá kell tenned a kertet. A sünök becsalogatása egyszerűbben abszolválható. Ehhez elég lehet már annyi is, hogy a lemetszett gallyaknak és a száraz leveleknek helyet találsz a kertben, ami vonzó téli menedék lehet a sünök számára.
A békák esetében azonban a helyzet bonyolultabb, már csak azért is, mert „a kétéltűek és a hüllők jellemzően veszélyeztetettek a klímaváltozás és az emberi tevékenységek miatt, és súlyos mértékben csökken a létszámuk”. Mindenesetre hasznos lehet, ha van a kertben egy kis tó. Ennek nem is kell nagyon bonyolult kialakításúnak lennie, akár egy földbe süllyesztett lavór is megteszi. Az viszont fontos, hogy legyenek benne olyan növények, amelyek oxigént tudnak termelni a vízben, ami így nem fog algásodni. Ez egyébként a békák mellett a madaraknak is nagy segítség lehet.
Az ültetés erkélyen vagy közösségi kertben is lehetséges
Ma már az sem vághat el a kertészkedéstől, ha kerted nincs, csak egy kis erkélyed. A szakértő hangsúlyozta, a lehetőségek így természetesen jóval korlátozottabbak, a víz például ebben az esetben a gyorsabban kiszáradó földlabda miatt egy még kritikusabb tényező. Ugyanakkor „a kertészetek már nagyon is számolnak a balkonkertészeti igényekkel. Paradicsomból is van már olyan, amelynél a termés szinte teljesen ráül a szárra, és rengeteg van kis helyen. De gyümölcsfákat is lehet már tartani erkélyen – cseresznyét, meggyet, barackot, almát”.
Leszögezte, a mulcsolás és a talajjavítás ezeknek az esetében is nagyon fontos. „Bizonyos mértékű lebomlás a balkonládákban is van, még ha a kevesebb mikroorganizmus miatt lassabb is, mint a kertben. Egy idő után azonban mindenképp elbomlik ezekben is az elszáradt levél vagy a fakéregből készült mulcs.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy aki egyszer rákap a kertészkedés, az ültetés örömére, az idővel garantáltan kinövi a balkon adta lehetőségeket. Ekkor pedig a korlátok ledöntésében és a zöldségtermesztés következő szintre emelésében segíthet, ha keresel egy közösségi kertet a környéken.
Ez még jobb is lehet, mint egy saját kert, mert megoszlik a felelősség, megoszlanak a költségek. Könnyebb segítséget kérni például a locsolásban is, de közösen megvásárolva egy hasznos, de drága ágdaráló beszerzése sem olyan nagy kiadás, mint egyedül lenne.
Ha a környékeden nem találsz közösségi kertet, ahova becsatlakoznál, érdemes lehet magad köré gyűjteni pár érdeklődőt, aki szintén nyitott lenne egy ilyen lehetőségre. A közös igényt lehet aztán jelezni az önkormányzatnak, hátha akad a település tulajdonában olyan terület, amelyen ezt meg lehetne valósítani.
