Új kutatóközpont nyílik 2025 őszén Londonban, ahol a fő kutatási terület az állati érzékelés lesz. A létesítménynek a London School of Economics ad helyet, az induláshoz szükséges négymillió fontot pedig a Jeremy Coller Alapítvány biztosítja. A létesítményben a tervek szerint különös hangsúlyt fektetnek majd a mesterséges intelligencia etikus alkalmazására a nagyipari állattartás terén.
Az Egyesült Királyság sokáig büszke volt arra, hogy az állatvédelmi irányelvek tekintetében a világ vezető nemzetei közé tartozott. 1822-ben ott alkották meg az első állatvédelmi törvényt, és az első vegetáriánus társaság is a briteknél alakult meg a 19. század közepén. Ám az utóbbi években történt néhány olyan változás, amely kérdésessé teszi, hogy aktuálisan is élen járnak-e az állatvédelem terén.
Most azonban a szigetország ismét irányt szeretne mutatni globális szinten állatvédelmi kérdésekben. Tudományos központot hoznak létre – Jeremy Coller Centre for Animal Sentience néven – a britek, az elsőt a világon, ahol az állati érzékelés tanulmányozása a fő cél – derül ki a London School of Economics and Political Science (LSE) közleményéből.
Az LSE, az Egyesült Királyság egyik leghíresebb és legelismertebb felsőoktatási intézménye hozza ugyanis létre ezt a bizonyos kutatóközpontot, mégpedig a Jeremy Coller Alapítvány négymillió fontos (1,9 milliárd forintos) támogatásával. Az intézményt Jonathan Birch, az egyetem filozófiaprofesszora vezeti majd.
Az állati érzékelés kutatása több tudományterületet felölelő feladat
Egyre több kutatás világít rá, hogy az állatok érzékelése, érzelmi világa, kognitív képességei sokkal összetettebbek, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az új központ létrehozásának egyik célja pedig ennek a további mélyítése. Az, hogy a kutatási eredményeik nyomán az állatokat érintő szabályozások finomodjanak.
Az új központ – amely a világon az első a maga nemében – az etikai holdra szállások helyszíne lesz. Teremtsünk egy olyan világot, amelyben minden érző lényt tisztelet övez, még a legkisebbeket is! Teremtsünk egy olyan világot, ahol a mesterséges intelligenciát az állatok javára használjuk, nem pedig a kegyetlenség fokozására! Teremtsünk egy olyan világot, ahol az embereket megerősítjük abban, hogy az állatok iránti szeretetük szerint cselekedjenek ahelyett, hogy a közönyt erősítenénk! Vannak, akik szerint ezek elérhetetlen álmok, de éppen a »lehetséges« és az állítólagosan »lehetetlen« közti határ az, amit el akarunk mozdítani
– mondta Birch, a 2025-ön őszén induló központ leendő vezetője.
A létesítmény több tudományterületről is alkalmaz majd tudósokat, egyesítve
- a filozófia,
- az állatorvos-tudomány,
- az evolúciós biológia,
- a pszichológia,
- az idegtudomány,
- a mesterséges intelligencia,
- a közgazdaságtan
- és jog területeit.
Az intézményben végzett munka különös hangsúlyt fektet majd a mesterséges intelligencia etikus alkalmazására a nagyipari állattartás terén. Céljuk egy gyakorlati kódex kidolgozása az MI-szektor számára, amely figyelembe veszi az állatok szükségleteit. Jeremy Coller, a több millió fontos támogatást nyújtó alapítvány vezetője a rosette-i kőhöz hasonlította az MI-t. Szerinte ahogy a kő segített megfejteni a hieroglifákat, a mesterséges intelligencia segíthet megérteni az állatok érzélmeit, érzéseit. Ennek a munkának az előmozdítását várja az új kutatóintézettől.