A kényelmetlenség, a fájdalom vagy a stressz felismerésében is segíthetnek a mesterséges intelligencia-rendszerek. Ezek ugyanis néhány esetben már az embereknél is pontosabban tudják meghatározni a különböző diszkomfortra vagy betegségre utaló jeleket az állatokban.
Ki ne szeretné, ha a telefonjára egy applikációt letöltve, majd a kamerát a négylábú kedvencére irányítva, az állat minden gondját és baját megismerhetné? Az app jelezné, ha bundás családtagunk betegeskedik, ízületi gondjai vannak, fáj valamije. Mi azután pedig megtehetnénk a szükséges lépéseket kényelmének javítása érdekében. Még jobb lenne, ha az alkalmazás a háziállat kedélyállapotát, érzelmeit is felismerné. A tudomány jelenlegi állása szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy rövidesen lehetőségünk lesz a mesterséges intelligencia segítségével jobban megérteni kis kedvenceinket és a haszonállatokat.
A Science cikke alapján jelenleg több olyan rendszert is fejlesztenek, amelyeknek a célja, hogy ezek az elképzelések valósággá váljanak. Az egyik ilyen rendszer az Intellipig, ami a University of the West of England Bristol (UWE) és a Scotland’s Rural College (SRUC) együttműködésében készül. A mesterséges intelligencia a reggelihez igyekvő malacokról készült fénykép alapján villámgyors elemzést végez. Azt próbálja kideríteni, hogy van-e bármilyen fizikai fájdalomra vagy diszkomfortra utaló jel az állaton. Amennyiben talál valamit, egyből küldi az értesítést a gazdának.
Ez a rendszer csupán egy abból a számos fejlesztésből, amelyek arra irányulnak, hogy jobban megértsük az állatokban lejátszódó folyamatokat. Erre pedig azért van szükség, mert meglepően rosszak vagyunk abban, hogy megtippeljük, mit érez egy másik állat.
A mesterséges intelligencia segíthet az állatok jóllétének javításában
Már Darwin is úgy gondolta, hogy a legtöbb emlős osztozik abban, hogy az arckifejezéseivel érzelmeket, érzéseket kommunikál. Ennek egyik oka anatómiai felépítésünkben keresendő. A kutyákkal például 38 százalékban egyeznek az arcmozgásaink, a főemlősökkel viszont 47 százalékban azonosan használjuk az arcunkat érzelmek kifejezésére. A szakemberek által sok ezer munkaóra alatt kidolgozott grimaszskála ezért hatékonyan mondhatja meg, ha egy állat retteg, szorong vagy éppen boldog. Egy ember számára viszont percekbe is telhet minden apró jel felismerése és elemzése. A mesterséges intelligencia viszont pillanatok alatt képes ezeket elemezni – megfelelő betanítás után.
A Haifa Egyetemről Anna Zamansky és munkatársai eredetileg azért fejlesztették arcfelismerő szoftverüket, hogy az emberek megtalálhassák elveszett kutyájukat. Ezután kezdtek el azon dolgozni, hogy a mesterséges intelligencia apró jelek alapján fel tudja ismerni az állat kedélyállapotát. Későbbi tesztek szerint Zamanskyék rendszere 77 százalékos pontossággal állapította meg egyes macskákról, hogy fájdalmaik vannak.
Az MI önállóan is képes megtanulni, hogy mire figyeljen
A legtöbb rendszer hatékony működése szempontjából továbbra is fontos, hogy a szakemberek megmondják neki, mire figyeljen. Gabriel Lencioni, a Sao Pauloi Egyetem doktorandusz hallgatója viszont hagyta, hogy az MI képezze magát a jelek felismerésében. Háromezer képet töltött fel a szoftver adatbázisába, amelyeken műtét előtt álló, valamint műtéten átesett lovak voltak. Megmondta a rendszernek, hogy az arc mely részeire fókuszáljon, a mesterséges intelligencia pedig megtanulta a fájdalmat sugárzó arckifejezésre utaló jeleket. Mindezt 88 százalékos pontossággal sikerült abszolválnia. Egy hasonló rendszer – amit nem képeken, hanem videókon treníroztak – a szakembereknél is jobban teljesített a lovak állapotának felismerésében.
A jövőbeli célok, hogy az olyan összetett, nehezebben felismerhető érzelmek, mint a harag, öröm vagy frusztráltság is könnyedén azonosíthatók legyenek. A feketedoboz-jelenség viszont némi aggodalommal tölti el a kutatókat. Ez arra utal, hogy senki sem érti pontosan, mit és hogyan határoz a mesterséges intelligencia. Márpedig az MI-nek vannak még baklövései. Amikor például a kutatók mindig ugyanabban az időpontban (reggel tíz órakor) fotózták a fájdalommentes állatokat, akkor a mesterséges intelligencia a háttérben lévő órát is a fájdalommentesség jeleként értékelte esetenként.
A kutatók remélik, hogy ezek a rendszerek a jövőben segítenek majd abban, hogy humánusabb módon bánhassunk az állatokkal, valamint abban, hogy időben felismerhessük a bennük lappangó betegségeket.
