Újabb és újabb tanulmányok sora figyelmeztet a környezeti válság dominóhatás-szerű következményeire: a klímaváltozás, a levegő-, víz- és talajszennyezés, az erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenése olyan összefüggő rendszert alkotnak, amelyben az egymást erősítő tényezők súlyos, akár visszafordíthatatlan hatásokkal járó katasztrófával fenyegethetnek.
Az állattenyésztésnek kiemelt szerepe van ebben az összefüggő rendszerben: egyrészt a legújabb adatok szerint ez az ágazat a klímaváltozásért legalább 16,5 százalékban tehető felelőssé, a valós szám azonban ennél sokkal nagyobb is lehet. Külön kiemelendő az egyenletben a metán, ami a szén-dioxidnál kb. 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, légkörbe kerülésének legfőbb oka pedig a szarvasmarha-legeltetés.
Másrészt a lakható földterületnek nagyjából a felét használjuk jelenleg mezőgazdaságra, ennek a területnek pedig 77 százalékán állattartás vagy takarmánytermesztés folyik, pedig a globálisan bevitt kalóriamennyiségnek mindössze 18 százaléka származik állati eredetű termékekből.
Az állattenyésztés és a klímaváltozás kapcsolata
Ez több szempontból is probléma: a mezőgazdasági térnyerés érdekében a világ erdeinek az elmúlt 300 évben több mint harmadát elpusztítottuk, a megmaradó erdők nagy részét pedig szintén súlyosan károsítottuk – mindkettő elsősorban az állattenyésztés számlájára írható.
Emellett természetesen azzal, hogy ezeket a területeket a saját haszonállatainknak adjuk át, a vadon élő állatok élőhelyeit is elpusztítjuk: eddig a vadon élő emlősök 83 százalékát pusztítottuk ki főleg a mezőgazdasági térnyerés, a vadászat és a halászat miatt.
Ezeknek a tényeknek a továbbadása a médiában azonban szinte egyáltalán nem történik meg: a Faunalytics és a Sentient Media közös kutatása szerint ugyanis a klímaváltozásról szóló híreknek mindössze hét százaléka tesz róla egyáltalán valamilyen szintű említést.
Ennek a hiányosságnak a következményei pedig nem is lehetnének egyértelműbbek: a Newsweek egy idén májusban megjelent közvélemény-kutatása szerint a megkérdezetteknek mindössze 34 százaléka gondolta úgy, hogy a kevesebb hús fogyasztása segíthetne az üvegházhatású gázok csökkentésében, 26 százalékuk azt válaszolta, nem biztos benne, 40 százalékuk pedig azt, hogy egyáltalán nem gondolják úgy, hogy a kettő között lenne kapcsolat.
A klímahírek nagy része mindent említ, csak a húsgyártást nem
Az adatelemzés során a két szervezet 2022 szeptemberéig visszamenően ezer angol nyelvű, klímaváltozásról szóló cikket elemzett, köztük a New York Times és a Wall Street Journal publikációit is. Az eredmények szerint ebből az ezer cikkből mindössze hét százalék tesz említést az állattenyésztésről, ráadásul ezek jókora része arról szól, milyen hatással van a klímaváltozás a haszonállat-állományra, nem pedig arról, hogy az állattenyésztés hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz.
A klímaváltozás egyéb okairól – még azokról is, amelyek sokkal kisebb szeletet foglalnak el a tortában, mint az állattenyésztés – sokkal inkább szó esik a médiában: a bányászatot, az ipari termelést és az energiatermelést a cikkek 68 százaléka, a fosszilis tüzelőanyagokat pedig 53 százaléka említette meg.
A médiának óriási befolyása van arra, hogyan éljük az életünket és milyen döntéseket hozunk. Hatalmas részét hagyjuk ki a történetnek, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk az ipari állattenyésztés szerepét. A jelentés közzétételével azt reméljük, hogy kiépíthetjük olyan újságírók és kiadványok hálózatát, akik szeretnék betölteni ezt a hiányt a tudósítás terén, az olvasókat pedig felvértezni a tényekkel
– nyilatkozta Ana Bradley, a Sentient Media ügyvezető igazgatója.
A növényi, azaz állati termékeket nélkülöző étrend felé való elmozdulás globális szinten tehát a klímaváltozás és a csökkenő biológiai sokféleség elleni harc egyik legfontosabb eszköze lehet – ezért is lenne rendkívül fontos, hogy minél több sajtóorgánum számoljon be a környezeti válság valódi okairól.
