Ha növényi étrendet követsz, de általában megúszósra veszed a mindennapi ételkészítést, van egy rossz hírünk. A feldolgozott élelmiszerek egy új kutatás szerint gyengítik a növényi étrend előnyeit, sőt súlyos betegségeknek ágyazhatnak meg. Egy másik tudományos áttekintés ugyanakkor árnyalja a képet.
Minden évben november 1-jén tartják a vegán világnapot a The Vegan Society 50. évfordulója, azaz 1994 óta. A szokás időközben aztán egy egész vegán hónappá nőtte ki magát. Egyesek a Veganuár alatt próbálják ki a növényi étrendet, mások a vegán világnap vagy világhónap alkalmából teszik ugyanezt.
Egy új tanulmány alapján azonban érdemes résen lenni. Ha etikai és klímavédelmi szempontból előnyös is a növényi étrendre váltás, az egészség szempontjából egyáltalán nem mindegy, miként teszed ezt meg. Nagyobb hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára a feldolgozott élelmiszerek aránya, mint az, hogy az ételek növényi vagy állati eredetűek-e. Erre a következtetésre jutottak a nagyszabású francia vizsgálatot végző kutatók.
A főbűnösök: a készételek és a cukrozott, csomagolt nasik
Több mint 63 ezer felnőtt közel kilencévnyi adatait elemezték, és az étrendi naplók alapján nemcsak az ételek eredetét, hanem a feldolgozottsági szintjét is vizsgálták. Megállapították, még a tápanyagokban kiegyensúlyozott, növényi alapú étrend is elveszítheti védőhatását, ha túlsúlyban vannak benne az ultrafeldolgozott élelmiszerek. A kutatás megkérdőjelezi tehát azt az általános feltételezést, hogy minden növényi étrend automatikusan jót tesz a szívnek.
Azoknál a résztvevőknél, akik a leginkább ragaszkodtak az egészséges növényi étrendhez,
- a koszorúér-betegség kockázata 44 százalékkal,
- az általános szív- és érrendszeri betegségé pedig 32 százalékkal
volt alacsonyabb, mint azoknál, akik a vizsgált személyek közül a legkevésbé követték ezt az étrendet.
Ezzel szemben azoknál, akik egészségtelen, ultrafeldolgozott termékekben gazdag növényi étrendet követtek,
- a koszorúér-betegség kockázata 46 százalékkal,
- az általános szív- és érrendszeri betegségé pedig 38 százalékkal
volt magasabb, mint azoknál, akiknél ez az étrend kevésbé volt jellemző.
A legnagyobb kockázatnövelő készítményekként a készételeket, a cukrozott gabonapelyheket, az édesített italokat és a csomagolt nassolnivalókat nevezték meg. A legjobb védőhatás pedig a friss, minimálisan feldolgozott élelmiszerek – friss és fagyasztott zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák – esetében mutatkozott.
A cukrozott gabonapelyhek vegán besorolásuk ellenére a legkevésbé sem egészségesek. Fotó: Getty Images
A kép nem fekete-fehér
A francia tanulmány konklúziója tehát, hogy a feldolgozott ételek aránya önmagában képes gyengíteni vagy erősíteni egy étrend minőségét – függetlenül attól, hogy az növényi vagy állati eredetű. Egy másik, közelmúltban megjelent tudományos áttekintés ezzel szemben azt hangsúlyozza, nem minden feldolgozott növényi élelmiszer számít automatikusan egészségtelennek – írja a Vegconomist. A kutatás az utóbbi években rohamosan terjedő növényi alapú alternatívákat – például a húspótlókat, növényi italokat és margarinokat – hasonlította össze a hagyományos, állati eredetű termékekkel.
A dokumentum szerzői kiemelték, a növényi alapú alternatívák mellett szól, hogy – az állati eredetű termékekkel szemben – nem tartalmaznak koleszterint vagy hemvasat, kevesebb bennük a telített zsír, rostban ellenben bővelkednek. Szerintük tehát a feldolgozottság és az egészségtelenség közé nem tehető automatikusan egyenlőségjel.
Akkor most lehet enni növényi helyettesítőket vagy nem?
A tudományos áttekintés készítői szerint a kulcs, hogy a növényi alternatívákat általában az „ultrafeldolgozott” kategóriába sorolják – sok esetben indokolatlanul. De rajtuk kívül is sokan jelezték már: megtévesztő és félrevezető eredményeket adhatnak a jelenlegi besorolási rendszerek a feldogozott növényi alapú élelmiszerek kapcsán.
Az aktuálisan használt kategorizálási módszerek kizárólag az összetevők számára és a feldolgozás módjára fókuszálnak, de a biokémiai összetevőket nem veszik figyelembe. Így viszont egészségtelen billog kerülhet olyan feldolgozott növényi élelmiszerekre is, amelyek valójában tele vannak hasznos alkotóelemekkel.
A fermentált szójababból készülő tempeh például egészségesebbé is válik a fermentálási eljárás során. Számos fűszer rendelkezik ráadásképp antioxidáns tulajdonságokkal, ám mivel extra hozzávalók, a jelenlegi kategorizálás szerint növelik a feldolgozottsági mértéket.
Nem minden feldolgozási eljárás teszi tehát egészségtelenné az ételt, hiszen a termék tápanyag-összetevői és azok hasznosulása határozza meg az élelmiszer tápanyagtartalmát, és hogy egészséges-e.
