Megtévesztő és félrevezető eredményeket adhatnak a jelenlegi besorolási rendszerek a feldogozott növényi alapú élelmiszerek kapcsán. Az aktuálisan használt kategorizálási módszerek kizárólag az összetevők számára és a feldolgozás módjára fókuszálnak, de a biokémiai összetevőket nem veszik figyelembe. Így viszont egészségtelen billog kerülhet olyan feldolgozott növényi élelmiszerekre is, amelyek valójában tele vannak hasznos alkotóelemekkel.
Általános vélekedés, hogy a feldolgozott élelmiszerek károsak az egészségre. Bizonyos szempontból megalapozott is ez a megállapítás, az utóbbi időben azonban egyre több kutató kérdőjelezi meg ennek a kategorizálásnak a helyességét a vegán termékek tekintetében. Egymás után publikálják az olyan tanulmányokat, amelyekben védelmükbe veszik a növényi alapú feldolgozott élelmiszereket. Az új kutatási eredmények alapján ezek egészségesebbek lehetnek, mint az állati fehérjéből készült feldolgozott termékek. Sőt, egyesek szerint még az ultrafeldolgozott vegán termékek is kedvezőbbek lehetnek egészségi szempontból, mint állati eredetű megfelelőik.
A Nature Food folyóiratban megjelent friss kutatás szójából készült, magas fehérjetartalmú növényi élelmiszereken vizsgálta a feldolgozási folyamatok hatását. Ezek a termékek a NOVA és a Poti besorolási rendszerben a többi feldolgozott élelmiszerrel azonos kategóriába kerültek. A vizsgálatok alapján viszont ezekben a növényi termékekben a feldolgozást követően is magas volt a fitokemikáliák mennyisége. Ezek olyan bioaktív vegyületek a növényekben, amelyek számos pozitív egészségügyi tulajdonsággal bírnak.
A feldolgozott növényi élelmiszer akár egészségesebb is lehet
A kutatók úgy vélik, önmagában a feldolgozási eljárás vagy a késztermékben lévő összetevők száma nem ad tiszta képet egy élelmiszer biokémiai összetételéről. A fermentált szójababból készülő tempeh például egészségesebbé is válik a fermentálási eljárás során. Az erjesztését végző mikróbáknak köszönhetően a termékben található izoflavonoidok olyan formában lesznek jelen, amelyet a szervezet könnyebben tud hasznosítani. Számos fűszer rendelkezik ráadásképp antioxidáns tulajdonságokkal, ám mivel extra hozzávalók, a jelenlegi kategorizálás szerint növelik a feldolgozottsági mértéket.
A besorolási rendszerek elsősorban a termék előállításához alkalmazott feldolgozási technikát, valamint a hozzáadott összetevők típusát és mennyiségét veszik figyelembe, nem pedig a termék biokémiai összetételét. Hiba lenne azt feltételezni, hogy minden feldolgozási eljárás egészségtelenné teszi az ételt, hiszen végső soron csak a termék tápanyag-összetevői és azok hasznosulása számít. Ezek határozzák meg az élelmiszer tápanyagtartalmát, és hogy egészséges-e
– idézi a Vegconomist Ville Koistinen egyetemi kutatót, a tanulmány egyik szerzőjét.
A tanulmány megjegyzi, hogy a besorolási rendszerek alapvetően hasznosak, ezek ugyanis segítenek abban, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozhassanak. A kutatók szerint azonban ezeknek a rendszereknek pontosabban kellene tükrözni az élelmiszerek biokémiai összetételét.
