Ezúttal a Kossuth Lajos téren gyülekeztek az állatjogi világnap alkalmából a magyarországi szervezők és az érdeklődők. Az esemény hazai főkoordinátora a Prove-nak elárulta, elégedett volt az idei helyszínválasztással, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A rendezvényen egy aktuális állatjogi témakör is felmerült: egy ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött marháról is meséltek a közönségnek.
Immár negyedik alkalommal tartottak megemlékezést Magyarországon a nemzetközi állatjogi világnap apropóján. Az esemény budapesti szervezését a Vegán Aktivisták Magyarország Egyesület vállalta, csatlakozva a nemzetközi kezdeményezéshez.
Az állatjogi világnap (National Animal Rights Day, NARD) alapötlete az Our Planet. Theirs Too (A mi bolygónk. Az övék is) nonprofit szervezettől származik, 2011-ből. Azóta globális szinten is elterjedtté vált a rendezvény, idén például világszerte összesen 172 városban hirdették az állatjogi eszméket a NARD-aktivisták június első vasárnapján.
Az egyes megemlékezések menetrendjei között vannak különbségek: egyes városokban például állati holttestekkel is demonstrálnak, míg Magyarországon egy visszafogottabb forgatókönyvre szavaztak a szervezők. Budapesten rendszerint egy megemlékezéssel kezdődik a rendezvény, ahol állatáldozatok egyedi történeteit osztják meg a nyilvánossággal. Ezt követően pedig a megjelenteknek lehetőségük van aláírni az állatjogok nyilatkozatát. Ez elsősorban egy gesztus, és a közönség részéről akár az első formális lépés is lehet ez egy etikusabb gondolkodás- és életmód felé.
Az Állatjogi Nyilatkozat aláírása. Fotók: Biró Ádám, Kovács Tímea
A száj- és körömfájás is szóba került az állatjogi világnapon
A rendezvényen bemutatott állattörténetek sok esetben kitaláltak – olyanok, amelyek a nagyipari állattartás berkein belül általános életutaknak tekinthetők. De az általános történetek mellett valóban megtörtént esetekről is beszélnek a szervezők – tavaly például kizárólag ilyeneket osztottak meg a közönséggel.
„Idén fele-fele arányban voltak kitalált és megtörtént történetek” – nyilatkozta a Prove-nak Ilauszki Katalin, a Vegán Aktivisták Magyarország Egyesület elnöke és a NARD Magyarország főkoordinátora. „Az egyik igaz történet azé a disznóé, akit élve perzseltek meg egy nyíregyházi böllérfesztiválon, róla már tavaly is beszéltünk. De felelevenítettük Never történetét is, akit egy nyilvános marhavágáson öltek meg. Ezek mellett pedig volt két fiktív történet is: az egyik egy tojásipari hím kiscsibének adott hangot, a másik pedig egy ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött marha kálváriáját mutatta be.”
Ezzel egyrészt szerettünk volna reflektálni egy aktuális témára, másrészt arra is rá akartunk világítani, hogy sokan éreztek most együtt ezekkel az állatokkal, akiket a száj- és körömfájás miatt levágtak, mi viszont azt is bemutattuk, milyen életük volt előtte. Korábban ezeket az állatokat jó eséllyel elszakították az anyjuktól, sokat szenvedtek már addig a pontig is, hogy kimondták, le kell ölni őket. Ráadásul az állattenyésztésben folyamatosan ez történik: még ha valamelyest eltérő forgatókönyv mentén is, de végül levágják őket. Ez pedig akkor is sajnálatos dolog, ha éppen nem erről zeng a média.
Vegán piknikkel zárult a 2025-ös budapesti állatjogi világnap is. Fotó: Biró Ádám, Kovács Tímea
Jó döntésnek bizonyult a Kossuth Lajos tér
Miközben tavaly még a várnegyedben tartották az állatjogi világnapot Magyarországon, idén már Budapest másik pontján, a Kossuth Lajos téren gyülekeztek a szervezők és az érdeklődők. „Eddig minden évben máshol tartottuk a rendezvényt, próbáltuk megtalálni az ideális helyszínt. A Kossuth Lajos tértől azt vártuk, hogy arrafelé több járókelő csatlakozhat hozzánk, ez pedig teljesült is. Volt, aki velünk együtt aláírta az éllatjogok nyilatkozatát, de olyan is volt, aki csak hallgatta, miről beszélünk” – mondta Ilauszki Katalin.
Hozzátette, idén a helyszín mellett volt egy másik újítás is. Bemutatkozott több szervezet is, ezek az állatvédelem különböző spektrumairól érkeztek:
- a diszruptív aktivizmust végző H.A.R.C. (Hungarian Animal Rights Corps),
- az állatjogi és állatjóléti kampányokat is folytató Una Terra Alapítvány,
- a vegán embereknek segítő, érdekvédelemmel és közösségformálással foglalkozó Magyar Vegán Egyesület (MAVEG),
- az állatjóléti kampányokat folytató Farmállatvédelem
- és a békés utcai aktivizmussal foglalkozó Vegán Aktivisták Magyarország Egyesület.
„Ez így egész sokrétű volt, és azt hiszem, azt az üzenetet sugallta ez is, hogy bár sok mindent csinálunk ebben a mozgalomban, mégis mindenki ugyanazért a célért dolgozik” – fogalmazott a NARD Magyarország főkoordinátora.
