A múlt héten Rábapordányban azonosított, ragadós száj- és körömfájással fertőzött szarvasmarhatelepen megkezdődött az állatok leölése. A közel kilencszáz tejelő tehén mellett a telephez köthető sertéseket is leölték. A tetemeket a Pereszteg határában lévő ATEV-telepen földelték el, ami ellen a lakók tüntetést szerveztek. Ausztria eközben a talajvíz szennyeződése miatt aggódik.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, április 17-én Rábapordányban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Ezzel ötre növekedett a fertőzött telepek száma. Az Agrárminisztérium beszámolója szerint mintegy 600 tejelő tehenet kellett leölni a vírus megjelenése miatt. Nagy István agrárminiszter viszont már 875 tehénről beszélt egy Facebook-videóban. Ebben elmondta azt is, hogy a szarvasmarhákat, valamint az elővigyázatosságból leölt sertéseket is Pereszteg külterületén, egy állami ATEV-telepen – amely évtizedek óta ezt a célt szolgálja – fogják elföldelni.
A Rábapordánytól körülbelül 60 kilométerre lévő határmenti település lakói a dögkútra vezető út mellett tüntetést szerveztek a hatósági döntés miatt. A rábapordányi fertőzést eddigi információk alapján nem tudják a korábbi telepekhez kapcsolni. Vagyis egyelőre nem tudni, pontosan milyen úton jelent meg a vírus a telepen.
Ausztria kifogásolja a magyar hatóságok tájékoztatásának hiányát
Az mfor.hu szerint mindeközben az osztrák hatóságok kifogásolják a magyar hatóságok eljárási módszerét. A magyar kormány ugyanis nem értesítette őket előre arról, hogy Peresztegnél – az osztrák határ mellett – tervezik elásni a legújabb fertőzött állatállomány tetemeit.
Heinrich Dorner tartományi tanácsos szerint az osztrák hatóságok továbbra is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kizárhassák „a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat”, és minden lehetőséget ki fognak használni „a folyamatos ellenőrzésre és az együttműködésre a határon átnyúló vízügyi bizottság keretében”. A hírek szerint Dorner egyúttal bírálta is a magyar hatóságok eljárását és tájékoztatási gyakorlatát.
A határátkelők lezárása mellett ezért most az osztrák hatóságok újabb lépéseket tettek a vírus megakadályozása érdekében. Anja Haider-Wallner, Burgenland tartományfőnök-helyettese bejelentette, a tartomány felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, attól félnek ugyanis, hogy az elföldelt tetemek szennyezhetik a talajvizet. Hangsúlyozta azonban, jelenleg nincs közvetlen veszély, mert a talajvíz áramlási iránya északnyugat-délkeleti irányú, amit a magyar hatóság is megerősített.
Sem Pereszteg, sem Bábolna nem akar dögtemető lenni
A peresztegi lakosokhoz hasonlóan a bábolnaiak sem kérnek a vírus miatt leölt állatokból. Nagy István agrárminiszter szerda reggel igyekezett megnyugtatni Bábolna lakóit, ugyanis itt földelték el azt a 3600 szarvasmarhát, amelyeket a Darnózseli és Dunakiliti településeken azonosított fertőzést követően öltek le. Ezeket a tetemeket az első hírek szerint Jánossomorjára vitték volna, demonstrációkat követően azonban az agrárminiszter bejelentette, nem itt tervezik eltemetni a leölt szarvasmarha-állományt.
Ezt követően derült ki, a tetemeket Bábolnára szállítják. A bábolnai önkormányzat szerint ugyan a dögtemető már megtelt a korábbi, kisbajcsi telepről ideszállított állatok tetemeivel, a döntés mégis végleges maradt. Kiemelték azt is, nem kaptak hivatalos tájékoztatást, a sajtóból értesültek az eseményekről.
A Magyar Hang videójában hallható, hogy Nagy István megnyugtató válaszokat ígért az aggódó lakosoknak. Földi Judit országgyűlési képviselő (DK) Facebook-videójában viszont az látszik, hogy a polgármesterrel történt egyeztetés után a miniszter „elmenekült” a lakosok elől.
Bár a tiltakozások napok óta tartanak Peresztegen, a helyiek elmondásuk szerint nem kaptak hivatalos tájékoztatást a döntés körülményeiről. A településen egyelőre sem Nagy István, sem más döntéshozók nem jelentek meg. Az ATV szerint a polgármester próbálja csitítani a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy „a dögtemető nem veszélyezteti sem a környezetet, sem a közelében élők egészségét”. A peresztegi helyzetről Szabó Zoltán DK-s megyei képviselő az ATV-nek azt mondta, „a legnagyobb probléma az, hogy a hosszú távú hatásokról senkit sem tájékoztattak, hogy itt a későbbiekben mi lesz, mi várható”.

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.