A gazdák költségei jelentősen megnövekedtek a hosszan tartó szárazság miatt, így sokan úgy döntenek, inkább idő előtt vágóhídra küldik az állatokat, ezzel csökkentve a szükséges kiadásokat.
A déli államot 2011 óta nem sújtotta ilyen jelentős mértékű aszály. Július közepe óta területének 93%-a hivatalosan is aszállyal sújtott. Augusztus közepén az állam 26%-a már a legmagasabb besorolást (exceptional drought – kivételesen aszályos) is megkapta, további 62% pedig a második legmagasabb fokozaton (extreme drought – szélsőségesen aszályos) állt. A jelenlegi helyzet itt követhető nyomon.
A száraz és forró nyár miatt nem csak a természetes legelők tűntek el, de a friss vízellátás is komoly gondokba ütközik. A legtöbb gazdának mind a vizet, mind a takarmányt más forrásból kell fedeznie, ez pedig nagy mértékben növeli az állattartás költségeit. Ráadásul az előrejelzések szerint a déli gazdák nem számíthatnak sok jóra az elkövetkezendő időszakban sem.
Az egekbe szökő állattartási költségek hatására sok gazda inkább úgy dönt, vágóhídra küldi az állatokat, mielőtt teljes hasznot húzhatna belőlük.
Nem is tudom, hány 38 °C-os napunk volt, és te is láthatod idekint, nincs fű. A tehenek elkezdtek soványodni. Gyengék, nincs elég fehérje számukra. Szóval sokuktól megszabadulunk
– nyilatkozta Paul Craycraft, az East Texas Livestock Auction (Kelet-Texasi Haszonállat Árverés) társtulajdonosa.
Állítása szerint az ilyenkor megszokott 30-40% helyett az árverésen eladott szarvasmarhák háromnegyedét küldték mészárszékre az elmúlt 2 hónapban.
„Idősebb tehenek voltak, szülhettek volna még egy bocit nekünk, de ahelyett, hogy megvártuk volna, inkább elküldtük őket a húsfeldolgozó üzembe” – mondta Wesley Ratcliff, a Caney Creek Ranch tulajdonosa.
Hosszú távú következményekkel kell számolni
Mivel a gazdák egyre több állatot küldenek a vágóhídra, így a marhahúsellátás rövid időre megnövekedhet, ez pedig lenyomhatja az árakat, de David Anderson professzor figyelmeztet, hogy ez csak a rövid távú hatás. A későbbiekben ennek pontosan az ellenkezőjére lehet számítani.
Az ilyen mértékű aszályok arra kényszerítik a gazdákat, hogy felszámolják a csordájuk egy részét, vagy akár az egészet. A vágások számának megnövekedése ideiglenesen megnöveli a marhahústermelést és csökkenti az árakat
– fejtette ki a Texas A&M University professzora. „De ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben ezek a tehenek már nem fognak borjazni. Ez pedig alacsonyabb marhahústermelést és magasabb árakat vonz maga után. Szóval rövid távon magasabb termelésre és alacsonyabb árakra, hosszú távon viszont kisebb termelésre és megnövekedett költségekre számíthatunk” – folytatta a gondolatmenetet.
Ki mint vet, úgy arat
A kialakult helyzet kapcsán nehéz nem észrevenni a sors kegyetlen fintorát, hiszen az amerikai gazdák most pontosan attól a jelenségtől szenvednek, melynek kialakulásához az ő tevékenységük is jelentős mértékben hozzájárul. Vagyis a nagyipari állattartás klímabefolyásoló hatásától.
Amennyiben a helyzet nem javul, úgy nem csak az Egyesült Államok, de az egész világ nagyon komoly aszályokra számíthat, amire már az ENSZ is felhívta a figyelmet, megjelölve lehetséges megoldásként a növényi étrendre való áttérést.
Az opció pedig az idő előrehaladtával egyre vonzóbb lesz, hiszen ha az állattartás költségei nem csökkennek – és csak úgy varázsütésre nem fognak csökkenni –, akkor egyre több helyen bekövetkezhet az, ami Hollandiában történt, hogy a növényi húskészítmények olcsóbban lesznek kaphatók, mint az állatból készült termékek.
(Reuters)
