Több milliárd ember jóllakhatna, ha a nagyipari állattartás takarmánytermesztése helyett közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növényeket termelnénk. Kutatások szerint száz kalóriányi gabonából mindössze 3-25 kalória hús keletkezik.
Akár kétmilliárd ember éves élelmezését lehetne fedezni azzal, ha a nagyipari állattartásban takarmányként használt gabonát közvetlenül emberi fogyasztásra fordítanánk – írja a Compassion in World Farming állatjóléti szervezet friss jelentése alapján a Vegconomist.
A dokumentum leszögezi, egyetlen más ágazat sem pazarol el annyi élelmiszert globálisan, mint a nagyüzemi állattartás. A jelentés szerint évi 766 millió tonna gabona megy kárba a nagyipari körülmények között tartott állatok etetése miatt. Ez márpedig több mint amennyit az éttermek, a szupermarketek vagy a háztartások pazarolnak.
Ráadásul minden 100 kalóriányi elfogyasztható gabonából, amit haszonállatok táplálására fordítanak, az emberek csupán 3-25 kalóriát kapnak vissza hús formájában. A fehérjével sem sokkal jobb a helyzet. 100 gramm állati takarmányban lévő fehérjéből mindössze 5-40 gramm fehérjét tartalmazó hús keletkezik. A tej esetében a „fehérjeátalakulási arány” a következő: 100 gramm takarmányfehérjéből lesz 43 gramm fehérje, tojásnál pedig 35 gramm.
Mexikónyi terület lenne felszabadítható
Ha az ipari állattartást kiszolgáló gabonatermesztést leállítanák, akkor az Európai Unióban közel 15 millió hektár, az Egyesült Államokban pedig több mint hétmillió hektár szántóföld szabadulna fel emberi élelmiszer előállítására. Globális szinten a felszabaduló földterület együttes mérete majdnem akkora lenne, mint Mexikó.
A jelentés szerint, ha a jelenlegi fogyasztás és termelési trendek nem változnak, 2040-re az aktuálisan felhasznált gabonamennyiség körülbelül kétszeresére lesz szükség a haszonállatok etetéséhez.
Botrányos, hogy miközben emberek százmilliói éheznek, és egyszerre kell szembenéznünk a hármas bolygóválsággal – vagyis az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség csökkenésével és a szennyezéssel –, évente több százmillió tonna élelmiszer vész kárba. Ennek oka, hogy azt nagyipari körülmények között tartott állatokkal etetjük meg
– mondta Peter Stevenson, a Compassion in World Farming vezető tanácsadója.
Közel sem hatékony a globális szójafelhasználás
A szójafogyasztást sokan tartják közvetetten környezetszennyező és etikátlan szokásnak amiatt, hogy közismert: rengeteg trópusi erdőirtás történik azért, hogy szójaültetvényt hozzanak a helyén létre. A jelentés azonban hangsúlyozza, tulajdonképpen ez is az állattartás számlájára írható. A globálisan megtermelt szója 77 százalékát ugyanis takarmányozásra fordítják. A fennmaradó mennyiség jelentős részét ipari célra vagy bioüzemanyagoknak használják fel – és a globális szójatermés mindössze 6 százalékát csatornázzák be közvetlenül az emberi élelmezési rendszerbe.
A szervezet arra ösztönzi a kormányokat, hogy részesítsék előnyben az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek termelését az állati takarmányokkal szemben. Emellett hangsúlyozzák, hogy a regeneratív gazdálkodásra való áttérés nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem elengedhetetlen lépés a globális élelmezésbiztonság javításához is.
