A vegán vagy növényi alapú étrenddel kapcsolatban a két legnagyobb fenntartás – a hús elhagyásán kívül – általában a megnövekedett szója- és szénhidrátfogyasztás szokott lenni.
Ennek oka, hogy sok tévhit övezi ezeket: a szénhidrátra sokan mumusként tekintenek, mert a fogyókúramániás kultúra ezt nevelte belénk, a szóját pedig sokan egyenesen ördögtől való ételnek tekintik, ami miatt kivágják az esőerdőket, és amitől a férfiaknak melle nő.
Az ilyen mítoszokat szeretnénk ezzel a cikkel eloszlatni, és reméljük, hogy az elolvasása után máshogy tekintesz majd ezekre a méltatlanul démonizált ételekre.
Szójamítoszok
„A szója GMO termék, ami káros az egészségre”
Mivel Amerikában gyakori praktika a genetikai módosítás, itthon elterjedt az, hogy nem szabad szóját enni, mert ez GMO termék, ami káros. Öntsünk ezzel kapcsolatban tiszta vizet a pohárba.
A világszerte termesztett szója nagy részét valóban genetikailag módosítják, hogy javítsák a növény ellenálló képességét a termesztés során használt gyomírtószerekkel szemben. Az USDA Gazdaságkutató Szolgálata szerint az Egyesült Államokban termesztett szója 94 százaléka genetikailag módosított.
Ebből azonban egyrészt leginkább állatoknak szánt takarmányszója és biodízel lesz, másrészt pedig az Európai Unióban tilos élelmezési célra szánt GMO termékeket árulni.
Azt a génmódosított szóját, ami importként bejön az országba, az állattenyésztésben használják fel takarmányként, tehát aki fél a génmódosítástól, ezért a szóját kerüli, de a húst nem, az nagyon rossz úton jár.
Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy egyébként nincs bizonyíték rá, hogy a GMO-k károsak lennének az emberi egészségre.
„A tofu miatt kivágják az esőerdőket”
Az, hogy a tofu, mint fehérjeforrás, rosszabb az esőerdőnek, mintha húst ennénk, azért is többszörösen ironikus felvetés, mert nemhogy nem az emberi szójafogyasztás miatt vágják ki az esőerdőket, hanem pont a húsevés miatt.
Az esőerdők több mint 60%-át a marhalegelők térnyerése miatt égetik fel, ugyanis az amazóniai térségből, főleg a Brazíliából származó marhahús a világon a legkeresettebb – az Európába importált marhahús 41%-a is ebből az országból érkezik.
Bár a szójatermelés is felelőssé tehető az esőerdőirtás jelentős részéért, ezért sem az emberi szójafogyasztás okolható. Az itt termelt szója nagy része ugyanis takarmányozásra megy, ráadásul az esőerdőben tenyésztett marhacsordák táplálása mellett exporttermék is lesz belőle. A globálisan termesztett szója elenyésző része kerül közvetlen emberi fogyasztásra.
„A szója egészségtelen”
A szója teljes körű, egészségre mért hatásáról a hiteles kutatások a közhiedelemben élő negatív hatás ellenkezőjét bizonyítják. Egy húszévnyi kutatást felölelő tanulmány szerint például a szójatermékek fogyasztása több szempontból is jótékony hatással lehet az emberi szervezetre:
„A gyermekkorban és/vagy serdülőkorban fogyasztott, mérsékelt mennyiségű szója csökkenti az emlőrák kockázatát, […] a prosztatarák kockázatát. […] A szójafehérje mérsékelten koleszterincsökkentő hatású, […] a szójaételek csökkentik a koszorúér-betegség kockázatát, […] bár a legújabb klinikai adatok nem támasztják alá az izoflavonok előnyeit csontok egészségével kapcsolatban, 2 nagy tanulmány szerint a szójabevitel a csonttörés kockázatának jelentős csökkenésével jár. A szójabab izoflavonjai a menopauzás nőknél is mérsékelten enyhítik a hőhullámokat.”
A tanulmány hozzáteszi, hogy a szójafogyasztás, illetve a szója betegségekre való előnyös hatásait további kutatási eredményekkel kell alátámasztani, ugyanis kevés tanulmány létezik egyelőre a témában.
A Harvard táplálkozással kapcsolatos weboldala szerint „a szója tápanyagokban gazdag fehérjeforrás, ami biztonsággal fogyasztható hetente többször, és valószínűleg egészségügyi előnyökkel jár – különösen akkor, ha a vörös és a feldolgozott hús alternatívájaként fogyasztják.”
„Női hormonok vannak benne, ezért férfiaknak tilos fogyasztani, a nőknek pedig bezavar a hormonháztartásába”
Ez egyáltalán nem igaz, sőt. A szójában található izoflavonok fitoösztrogének, azaz növényi ösztrogének, ami egyáltalán nem úgy hat az emberi szervezetre, mint az állati vagy emberi hormon. Az, hogy nők esetében növelheti a mellrák kockázatát, férfiak esetében pedig „nőiesedéshez” vezet, egyszerűen nem igaz. Vegyük ezeket sorra.
Egy, a szója termékenységre gyakorolt hatásait vizsgáló új, 2022-es tanulmány megállapította, hogy a szója elhanyagolható hatással van az egészséges nők hormonháztartására, a menstruációs ciklus hosszára és a termékenységre, sőt az endokrin betegségek, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén jótékony hatással is lehet.
A mellrákkal kapcsolatban is igen nagy tévhitek élnek a szójáról, ugyanis a kutatások a közhiedelemmel ellentétben pont azt bizonyítják, hogy a szójafogyasztás védhet a mellrák ellen.
Egy több mint 70 000 nőt hét éven át nyomon követő tanulmány szerint azok, akik a legtöbb szóját fogyasztották, számottevően kisebb eséllyel lettek mellrákosak, mint azok, akik a legkevesebbet fogyasztották, a szójában található fitoösztrogén ugyanis védelmet nyújthat a betegséggel szemben.
Egy másik tanulmány pedig, ami a mellrákosok túlélési rátáját kutatta, arra az eredményre jutott, hogy azok, akik a legtöbb izoflavont fogyasztották, alacsonyabb általános halálozási arányt mutattak, mint a vizsgált csoport többi tagja.
Egy metaanalízis pedig – a metaanalízis a tudományos bizonyítékok legerősebbike, amely több tudományos kutatás eredményét együttesen analizálja – 52 különböző kísérleti csoport eredményeit összegezte, és arra jutott, hogy a szójában található izoflavonoknak nincs hatása a férfiak tesztoszteronszintjére.
Tofu vs. feldolgozott szójatermékek
Az való igaz, hogy az erősen feldolgozott szójatermékek nem a legegészségesebbek. Nem azért, mert szójából vannak, hanem azért, mert feldolgozottak. Ha az egészségügyi hatásokra pályázol, fogyaszd a szóját a legegészségesebb formáiban: szójababként, tofuként és tempeh-ként.
A szójagranulátum, szójakocka és szójafehérje-izolátumok túlzott fogyasztását próbáld kerülni – ez utóbbi sok készételben megtalálható, pl. fehérjeszeletekben és növényi alapú húspótlókban.
Szénhidrátmítoszok
„A szénhidrát cukor, tehát egészségtelen”
Először is tisztázzuk, mi az a szénhidrát, mert a probléma gyakran ott kezdődik, hogy az emberek azt sem tudják, mi az, amitől félnek. Három fő makrotápanyagból állnak az ételeink: szénhidrátból, fehérjéből és zsírból. (A mikrotápanyagok ezzel szemben kisebb mennyiségben vannak jelen az ételekben: ezek a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.)
Ezekre mind szüksége van a szervezetünknek. A szénhidrát a test fő energiaforrása, az agy üzemanyaga. Fontos szerepet játszik a hangulatingadozás szabályozásában, a memória funkcionalitásában, a fizikai energiában, a bélrendszer egészségességében, és sok minden másban. Egyszóval, a szénhidrát esszenciális tápanyag.
A gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök mind tele vannak a tested számára értékes tápanyagokkal, köztük szénhidráttal is, ami nem rossz dolog, sőt.
Természetes, finomítatlan formájukban ezek az ételek tele vannak rostokkal, amik lassítják a felszívódásukat, ettől sokáig adnak a szervezet számára értékes energiát, és a vércukorszintet sem emelik meg olyan hirtelenséggel, mint a finomított cukor. Ennek a kettőnek a hatása közel sem összehasonlítható.
Röviden: a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék és álgabonák, hüvelyesek az ember számára fontos és hasznos tápanyagokat tartalmaznak, és hosszan tartó energiával látnak el. A finomított cukrokról, rosttartalmuktól megszabadított, fehér lisztes ételekről ez nem mondható el. Az egészséged érdekében előbbieket maximalizáld, utóbbiakat minimalizáld az étrendedben.
„Ha fogyni akarsz, kerüld a szénhidrátot”
Számos tanulmány eredményei bizonyítják, hogy a szénhidrátban gazdag, teljes értékű ételek fogyasztása, mint a gabonák és a gyümölcsök, a súlygyarapodás kockázatának csökkenésével járnak. A hízás nem a makrotápanyagok (a szénhidrát, fehérje és zsír) arányaihoz köthetőek elsősorban, hanem a test számára szükséges kalóriamennyiség túllépéséhez.
Szeretnénk hangsúlyozni valamit: a testtömegindex nem jelzi automatikusan valakiről, hogy egészséges vagy nem. Magasabb súllyal is lehet valaki egészséges, és alacsonyabb súllyal is lehet valaki egészségtelen.
Vannak testesebb alkatú emberek, akik nagyon egészséges életmódot folytatnak, és vékonyabb alkatúak, akik szinte kizárólag gyorsételeken élnek. A súlyt sok olyan dolog befolyásolja, ami nem minden esetben köthető az életmódhoz, például a pajzsmirigyműködés és az anyagcsere gyorsasága.
21. századi kultúránk megszállottsága a „súlyfelesleggel” kapcsolatban, és a kórosan sovány testalkat idealizálása szinte teljes egészében visszavezethető arra az embertelen marketingkampányra, amit a divatipar, a szépségipar és a fogyókúrás ipar folytat évtizedek óta, és amelynek célja a divatipari cikkek, fogyókúrás termékek, pirulák, teák, könyvek, szépségipari termékek eladása. Ennek az egészséghez semmi köze.
Mi sem mutatja ezt jobban annál, hogy a szénhidrát, ez a test számára fontos és hasznos tápanyag, szitokszóvá vált a profitorientált diétaguruk, női magazinok és egyéb cégek miatt, akik „alacsony szénhidráttartalmú” szakácskönyvek, étrendtervek és készételek eladásából próbálnak nyerészkedni.
