Július 24-én érkezett el 2025-ben a túlfogyasztás napja – vagyis mindössze hét hónap alatt feléltük a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait. Az, hogy ez a dátum évről évre korábbra esik, már most is érezhető következményekkel jár. A természeti erőforrások túlhasználata és az emberi tevékenységek környezeti terhei például hozzájárulnak ahhoz, hogy az aszályos nyarakon egyre több térségben vezetik be a vízhasználati korlátozásokat. Sürgős fellépés híján pedig a jövőben még súlyosabb következményekkel kell szembenéznünk.
Idén minden eddiginél korábban, július 24-én jött el a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy mindössze hét hónap alatt elfogyasztotta az emberiség azt a mennyiségű természeti erőforrást, amelyet a bolygó egy év alatt képes lenne újratermelni. 2024-hez képest ismét több mint egy héttel korábbra került a dátum – a tendencia tehát folytatódik, egyre hamarabb jön el ez a komoly figyelmeztetést jelentő nap.
A Global Footprint Network adatai szerint a túlfogyasztás napja nem csupán egy szimbólum, hanem a fenntarthatatlan gazdasági működés látványos következménye. Az erdők, vizes élőhelyek, termőtalajok – azok a rendszerek, amelyek az élet alapjait adják – ma már komoly nyomás alatt vannak.
A jelenlegi helyzet szerint 1,8 Földre lenne szükségünk, hogy az erőforrások lépést tudjanak tartani az emberiség igényeivel. A tendencia az 1970-es évek óta folyamatosan romlik.
2050-re már fél év alatt felélhetjük a bolygót
Ha nem történik radikális változás, 2050-re már az év első felében túlfogyasztásba kerülhetünk a WWF szerint.
Egy ilyen jövőben a természet csak halvány emléke lesz önmagának: termőtalajaink még inkább kimerülnek, természetközeli élőhelyeink tovább darabolódnak és elszegényednek, a veszélyeztetett fajok állományai pedig folyamatosan csökkennek – sőt, számos faj végérvényesen eltűnhet. Közben tovább halmozódik a rövid életű, feleslegesen gyártott termékekből származó hulladék, amely akár évszázadokig is velünk marad. Ez nem csupán környezeti, hanem súlyos társadalmi és gazdasági válságot is előrevetít – élelmiszer-ellátási zavarokkal, vízhiánnyal és egészségügyi kockázatokkal
– figyelmeztet Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
Ráadásul nemcsak globálisan, hanem itthon, Magyarországon is egyre inkább kézzelfogható és látványos problémalavinát indít el az, hogy felelőtlenül gazdálkodunk az erőforrásainkkal. A vizes élőhelyek kiszáradnak, szinte az egész országot aszály sújtja nyaranta, a védett erdőket kivágják, a természetes élőhelyek pusztulnak, valamint egyre extrémebb viharokkal és kiszámíthatatlan időjárással kell számolnunk.
Súlyos tévedés azt gondolni, hogy a tömeges kihalási hullám csak a növény- és állatvilág problémája. Az ember is saját bőrén tapasztalja az ökoszisztémák összeomlását. Egyre több térségben tapasztalhatók például vízhiányhoz köthető korlátozások, különösen a nyári aszályos időszakokban.
Te is tehetsz ellene!
A probléma enyhítéséhez mindenképp szükség van rendszerszintű döntésekre, azonban az egyéni felelősségvállalás szerepe sem elhanyagolható. A túlfogyasztás hátterében ugyanis a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatósága áll. A mindennapi döntéseid – például hogy mennyit utazol autóval, mit vásárolsz meg, vagy milyen élelmiszereket fogyasztasz – közvetlen hatással vannak a környezetre.
Az étrend különösen jelentős tényező: nemcsak az egészséged, hanem a bolygó jövőjét is befolyásolja. Az egészségesebb étrendet úgy határozza meg a Közös Kutatóközpont (JRC) egy korábbi tanulmánya, hogy „csökkentsük az állati eredetű termékeket, a cukrot, az olajokat, és fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt”.
A hús- és a tejipar jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint bármilyen más szektor, beleértve a köztudottan környezetszennyező olajipart is. 2050-re 38 milliárd tonnával kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy a felmelegedés 1,5 Celsius foknál megálljon. Ha az összes többi szektor követi az erre szánt modellt, de közben a hús- és tejipar az előrejelzéseknek megfelelően nő, akkor az állati eredetű élelmiszerek előállítása a megengedhető kibocsátások 80 százalékát egymagában el fogja használni mindössze 32 év alatt.
Környezettudatos életmód mellett is érdemes azonban résen lenni. Az ELTE kutatói ugyanis hangsúlyozták, a zöld termékekhez is kapcsolódhat túlfogyasztás, nem csupán a „hagyományos” termékek kapcsán merülhet fel túlzott, felesleges vásárlás. A környezettudatosan gondolkodó magyarokat az ökotermékek csábítják könnyebben vásárlásra, arra pedig általában már nem gondolnak, hogy ez is túlfogyasztásnak számít.