A felesleges vásárlás problémaköre a környezettudatosan gondolkodó magyarokat is érinti egy új kutatás szerint. Őket az ökotermékek viszik könnyebben kísértésbe, arra pedig általában már nem gondolnak, hogy ez is túlfogyasztásnak számít. Utóbbi pedig környezetvédelmi szempontból egyértelműen káros.
Hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását. Ez az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet Másfélfok oldalán publikált kutatási eredményeiből derült ki.
A kutatók a mérsékelt és zöld fogyasztás különböző megjelenési formáinak elterjedtségét vizsgálták felnőtt magyar reprezentatív mintán. Felmérték,
- mennyire igyekeznek az emberek visszafogni a szükségtelennek tekinthető, felesleges vásárlásaikat,
- mennyire jellemző a tárgyak megjavítása,
- valamint hogy milyen mértékben elterjedt az együttműködő fogyasztás, amikor vásárlás helyett a fogyasztók kölcsönöznek vagy használt, felújított tárgyakat vásárolnak.
Kutatói körökben konszenzus alakult ki arról, hogy az egyéni környezettudatos cselekvések is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk – szögezi le a kutatási eredmények összegzésekor Buvár Ágnes, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének tudományos munkatársa. Az egyéni életmódváltozások legnagyobb része egyben a fogyasztási szokások megváltoztatását is jelenti, hiszen a fogyasztásnak, különösen a túlfogyasztásnak számottevő a környezetre gyakorolt romboló hatása. A gyakorlatban azonban – úgy tűnik – egész másképp fest az egyéni fogyasztás „zöldítése”.
A felesleges vásárlás elkerülése nem jár kéz a kézben a környezettudatos attitűddel
A megkérdezettek közel háromnegyede (73,2 százalék) nyilatkozott úgy, hogy legalább kicsit jellemző rájuk a túlzott fogyasztás visszaszorítása. A válaszadók 38,7 százaléka jelezte, hogy törekszik a tárgyak megjavítására. A megkérdezetteknek pedig mindössze 15,9 százaléka mondta azt, hogy legalább részben jellemző rá az együttműködő fogyasztás valamilyen formája.
A felesleges vásárlás elkerülésére irányuló törekvés nagy aránya akár a kollektív szinten formálódó tudatos fogyasztói hozzáállás jele is lehetne. A kutatók azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ez fals következtetés lehet.
A mérsékelt fogyasztás nem mindig választott viselkedésforma, hanem a szegénységhez, elszegényedéshez való alkalmazkodás egy módja is lehet
– írja Buvár Ágnes.
Leszögezte, az elmúlt években tapasztalható infláció és a gazdaság visszaesése szintén rányomta a bélyegét a lakosság fogyasztási szokásaira, elsősorban a vásárlások visszafogásának tekintetében.
A kutatók szerint mindenesetre nem jelenthető ki egyértelműen, hogy aki a környezetbarát termékeket részesíti előnyben, az a fogyasztás mérséklésére is odafigyel. A felmérés alapján arra jutottak, hogy az ökoszorongást, ökobűntudatot megélő fogyasztók számára a zöld fogyasztás kézenfekvőbb alternatíva, mint a mérsékelt fogyasztás.
A válaszokból ugyanis az derült ki, hogy
- akiknek kevésbé fontosak az anyagi értékek, és a vásárlást inkább nyűgnek, mint élvezetes elfoglaltságnak gondolják, azok hajlamosabbak a vásárlásaikat visszafogni;
- akiknek pedig fontosak az anyagi értékek, vagy élvezetet találnak a vásárlásban, miközben a környezettudatosság is fontos szempont számukra, azok hajlamosabbak a zöld termékek vásárlására.
Az ELTE kutatói viszont hangsúlyozták, a zöld termékekhez is kapcsolódhat túlfogyasztás, nem csupán a „hagyományos” termékek kapcsán merülhet fel túlzott, felesleges vásárlás.
