A száj- és körömfájás vírus jelenlétét két újabb magyar szarvasmarhatelepen igazolták. Nagy István agrárminiszter további korlátozó intézkedéseket jelentett be. A Nébih pedig leszögezte, a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak, és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi fellépésnek köszönhetően.
Újabb Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarhatelepeken igazolta a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április elsején azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget pedig másnap reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását. Ezzel a lépéssel az a cél, hogy az állomány felszámolásáig minimálisra csökkentsék a fertőzés lehetőségét. A kitörések közül a hatóság védő- és megfigyelési körzetet állít fel, amelyekben a szigorított előírások lépnek életbe. A járványügyi nyomozás elindult. Ennek során a hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják.
Magyarországon ötven év után először mutatták ki a száj- és körömfájást idén márciusban egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen. Nem sokkal később Levél is felkerült a fertőzött települések listájára, amelyet szlovákiai szarvasmarhatelepek követtek.
A Nébih szerint nem okoz környezeti problémát a tetemek elföldelése
Felkavaró drónfelvételeket küldött be egy néző az RTL Híradónak arról, amint a Hegyeshalom határában található levéli telepen leölt és elszállított tetemek halomban fekszenek. A szarvasmarhákat egy mintegy öt méter mély, hosszanti árokba helyezték, amelyet szalmával béleltek ki. Az árkot az aljától az oldaláig fertőtlenítőszerrel kezelték.
A Nébih a 24.hu megkeresésére leszögezte, több szempont figyelembevételével hozzák meg a döntést arról, milyen módszerrel szabaduljanak meg a holttestektől. Számításba veszik
- a helyi adottságokat,
- az országos állatállomány védelmét,
- valamint a nemzetközi állategészségügyi szervezetek ajánlásait.
Az elföldelés módszerét évszázadok óta használják, és máig ez az ártalmatlanítás legelfogadottabb technikája, Magyarország mellett minden EU-s tagország és fejlett régió protokolljában szerepel a helyben történő eltemetés mint biztonságos megoldás – hangsúlyozta a hatóság.
Hozzátették, elföldeléskor vízvédelmi oldalról a talajvíz szintje a mérvadó tényező, és ebből a szempontból a csemeztanyai terület megfelelő, a talajvíz mélyen, öt méter alatt van. Az eljárás a hatóság szerint egyéb környezeti tényezőt sem sért, a határhoz való közelség miatt pedig az osztrák hatóságot is tájékoztatták a tervről.
Katonákat is mozgósítottak a vírus miatt
Az osztrák hatóságok is életbe léptettek korlátozó intézkedéseket, amelyekkel megakadályoznák, hogy a száj- és körömfájás átterjedjen az osztrák gazdák állattelepeire is. Importtilalmat vezettek be: Magyarországról és Szlovákiából sem szabad bevinni az országba
- a vírusra fogékony fajok közé sorolható élő állatokat,
- friss húst,
- nyers tejet,
- trágyát,
- vadásztrófeákat
- és vadhúst.
A rendőrség és a vámhatóságok is célzott ellenőrzéseket végeznek a határvidéken. Az Oe24 információi szerint ráadásul az osztrák hadsereg egységeit is mozgósították.
Nagy István agrárminiszter Facebookon jelentette be, további intézkedéseket vezetnek be a száj- és körömfájás megfékezése érdekében:
- Rajkától Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítő pontokat alakítanak ki;
- csak úgy lehet a határon ki- és belépni, ha fertőtlenítik a járműveket;
- az M1-es autópályán Hegyeshalomtól Bőnyig minden kihajtónál fertőtlenítő pontok állnak fel fertőtlenítő szőnyeggel, hogy megakadályozzák, hogy a megyéből kitörjön a vírus.
Az intézkedések végrehajtásához a Magyar Honvédség nyújt segítséget, hogy rendezetten, fegyelmezetten, a nap 24 órájában ellenőrzött körülmények között folytathassák a védekezést.
Hazai húst enni nem kell félnetek
Az Origót arról tájékoztatta a Nébih, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak, és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.
A száj- és körömfájás zoonózis, azaz emberre is átvihető betegség, ám jelenlegi tudásunk szerint ez csak nagyon ritkán fordul elő. A legutóbbi igazolt esetet Nagy-Britanniában regisztrálták, 1966-ban. Akkor és minden korábbi alkalommal az emberek szoros kapcsolatba kerültek fertőzött állatokkal.
A Nébih beismerte, a nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt a magyar hús- és tejtermékek exportja nehézségekbe ütközhet. Magyarország húsellátását ugyanakkor a ragadós száj- és körömfájás miatti leölések fényében sem látják még veszélyeztetettnek.
