A futómadár-szabásúakhoz sorolható emu és nandu is jól teljesített egy kutatás során, ahol innovatív megoldásokkal kellett előállniuk. Ezeknek a madaraknak a tanulmányozása már csak azért is izgalmas lehet, mert ők a dinoszauruszok legközelebbi élő rokonai. A kutatások révén arról is többet tudhatunk meg, miként viselkedtek ezek az évmilliókkal ezelőtt kihalt állatok.
Előszeretettel emlegetik az emut a legkevésbé intelligens madarak között, tavaly is felkerült például egy ilyen témájú top 10-es listára. Egy friss tanulmány alapján azonban az emu csekély értelmi képességei mellett érvelők tévedhetnek. A Nature tudományos lapban publikált értekezés szerint a nagy testű madarak – mint például az emu vagy a nandu – akár innovatív megoldásokkal is előállhatnak.
„Számos kutatás bizonyítja, hogy a varjak és a papagájok hatékony problémamegoldók. Bár a tudósok az utóbbi időben más madarak, például a sirályok és a ragadozómadarak iránt is érdeklődnek, ezek a madarak mind ugyanabba a filogenetikai csoportba, a újmadárszabásúak csoportjába tartoznak. Hogy mi ezzel a gond? Minél többször tanulmányozzuk ugyanazokat a fajokat, annál inkább igaz az, hogy egyfajta »visszhangkamrát« hozunk létre a felhalmozott tudásból. Azt a hamis benyomást keltjük, hogy más fajok kevésbé intelligensek. A valóság azonban az, hogy nem is tanulmányozták őket ugyanolyan szinten” – nyilatkozta a kutatást vezető Fay Clark, aki a Bristoli Egyetem oktatója.
Új technika kidolgozására is képes lehet az emu és a nandu
A kutatás során a tudósok három nagy testű madárfaj – emu, strucc és nandu – összesen kilenc egyedét vizsgálták, állatkertben élő példányokat. A madaraknak egy kereket kellett úgy forgatni, hogy a lyukon keresztül hozzáférjenek az ételhez.
A vizsgált emuk képesek voltak előállni azzal az új technikával, amelynek segítségével hozzáférhettek a táplálékhoz. Az esetek 90 százalékában átlátták, merre kell mozgatni a kereket ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megkaparinthassák a lyukon keresztül az ételt.
A Dél-Amerikában őshonos futómadár, a nandu egyik tesztelt hím példánya teljesítette a feladatot: elforgatta a kereket úgy, hogy a résen keresztül ki tudja szedni a jutalmat. Később azonban még egy innovációval is meglepte kutatókat: addig forgatta a kerék közepén lévő csavart, amíg az szét nem esett, és így könnyedén hozzáférhetett a táplálékhoz is.
A struccok ellenben nem álltak elő a kísérlet során semmiféle innovációval az előttük álló nehézség leküzdésére.
„A futómadár-szabásúak innovációit alacsony vagy egyszerű szintűnek minősítjük – kétségtelenül nem olyan összetettek, mint a varjaknál és a papagájoknál látott megoldások. De ettől még ez egy nagyon fontos felfedezés. A tanulmányunk előtt soha nem számoltak be futómadár-szabásúak technikai innovációjáról, és az volt az uralkodó nézet, hogy ezek »buta« madarak. Kutatásunk alapján azonban az sejthető, hogy ez nem igaz, és hogy a technikai innováció sokkal korábban kifejlődhetett a madaraknál, mint azt eddig gondoltuk” – mondta Clark.
A dinoszauruszok viselkedéséről is árulkodhatnak
A kutatócsoport most további kognitív kutatásokat tervez futómadár-szabásúakon. Ezt a bizonyos forgó kerekes kísérletet pedig – a tisztességes összevetés érdekében – más madárfajokra is ki szeretnék terjeszteni. A cél, hogy felmérjék, ugyanarra a problémára miként reagálnak az egyes fajok, milyen megoldásokkal rukkolnak elő.
Clark ugyanakkor egy másik izgalmas szempontot is felvillantott, amiért érdemes górcső alá venni az emu, a nandu és a strucc kognitív képességeit. „Mivel a futómadár-szabásúak a dinoszauruszok legközelebbi élő rokonai, a kutatással arra is fény derülhet, miként viselkedtek a dinoszauruszok.”
