Becslések szerint 50 ezer papagáj szállt meg egy argentin várost az erdőirtások következtében. A helyiek nem látják szívesen a madarakat, mivel áramkimaradásokat okoznak, elüldözni azonban nem tudják őket.
Ha papagájrajongó vagy, valószínűleg paradicsomi körülményeknek látod azt a helyzetet, ami egy argentin kisvárosban, Hilario Ascasubiban kialakult. A települést ellepték a folyton csirregő-kerregő madarak, számuk már meghaladja a lakosságét – írja a The Guardian.
A helyiek szerint egy főre nagyjából tíz papagáj jut a városban, ez azt jelenti, hogy mintegy 50 ezer papagáj kering Hilario Ascasubiban. Ennek pedig az ott élők többsége a legkevésbé sem örül, és ennek csak részben a mindent beborító madárürülék az oka.
Csipkedik és megrongálják a kábeleket. Eső esetén így a víz a vezetékekbe juthat, és szünetel a szolgáltatás. Ezek a papagájok napi szinten költségeket és problémákat okoznak
– nyilatkozta Ramón Alvarez, a Radio Taxi Fm helyi újságírója. Hozzátette, őt sokszor a munkavégzésben is hátráltatják ezek a madarak, hiszen áramkimaradás esetén rádióadás sincs.
A lakosok többféle módszerrel próbálták elüldözni a hívatlan vendégeket – különböző hangokkal és lézerfényekkel –, de egyetlen módszer sem bizonyult hatékonynak.
Nem véletlen özönli el a várost a rengeteg papagáj
Nem hirtelen jelentek meg a madarak az argentin kisvárosban. Az elmúlt években fokozatosan egyre többen érkeztek az őszi és téli időszakra. A költési szezonra pedig délre, a patagóniai sziklákhoz vonulnak.
A szakértők szerint az erdőirtás, az eredeti élőhelyük eltűnése okozza, hogy a papagájok az év egy részében a városban keresnek menedéket.
Eltűnnek a hegyoldalak, ez pedig arra készteti őket, hogy közelebb húzódjanak a városokhoz, ahol élelmet, menedéket és vizet találhatnak
– mondta Daiana Lera biológus.
A láncfűrészes elnök számára nem a környezetvédelem a prioritás
Az erdőirtás szó kapcsán a többségnek valószínűleg Brazília és az amazonasi esőerdő ugrik be elsőre. Valójában azonban nem kizárólag ebben a dél-amerikai országban jelent hatalmas problémát az erdőirtás.
A Chaco tartomány az Amazonas után Dél-Amerika legnagyobb erdős területe. Argentína, Paraguay, Bolívia és Brazília között húzódik, és tudósok szerint a világ egyik legrosszabb erdőirtási aránya köthető ehhez a területhez. A helyzet komolyságát jelzi, hogy augusztusban egy argentin szövetségi bíró elrendelte az erdőirtás három hónapos felfüggesztését Chaco tartomány északi részén.
Hogy Argentína elpusztított erdőségeinek helyén mit termesztenek, vélhetően nem okoz nagy meglepetést: szóját. Mégpedig elsősorban takarmányozási céllal. Az Európai Unióba is bőségesen érkezett már 2019-ben is a Chaco tartományban termesztett szójából, a két legnagyobb importőr a tagállamok közül Olaszország és Spanyolország volt.
A bírói döntés egy időre felfüggesztette ugyan az erdőirtást a térségben, novemberben azonban lejár a három hónap. Ekkor ismét újabb erdőrészek borulhatnak lángba, felzúghatnak a láncfűrészek. És ha már láncfűrész: Javier Milei argentin államfő sem éppen a klímavédelmi intézkedéseiről híres.
Javier Milei, argentinian presidential candidate, uses a chainsaw as part of a campaign event to represent how he will cut the “political elite”. pic.twitter.com/kI9xdunjs1
— Crazy Ass Moments in LatAm Politics (@AssLatam) September 17, 2023
A láncfűrészes elnökként emlegetett Milei arról kapta becenevét, hogy láncfűrésszel a kezében kampányolt. Azt hirdette, hogy visszavágja az állami pazarlást, az adókat, valamint az állami beavatkozást a gazdaság működésébe. A környezetvédők azonban már 2023-as beiktatásakor attól rettegtek, hogy az elnöki láncfűrész gyorsan belevághat a környezetvédelmi ügyekbe is.
Félelmük pedig nem volt alaptalan: szeptemberben Milei nem volt hajlandó aláírni a Paktum a jövőért dokumentumot. Ez egy olyan nyilatkozat, amely amely többek között a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és a digitális együttműködés kihívásaival való szembenézés gyakorlati menetrendjét határozza meg. Az elnök hangsúlyozta, szerinte „a modern világ problémáit olyan megoldásokkal akarják megoldani, amelyek sértik a nemzetállamok szuverenitását, valamint az emberek élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jogát”. Az ENSZ Közgyűlése ettől függetlenül jóváhagyta a tervet, ez azonban az élőhelyükről Argentínában kiszorított papagájokon és más fajokon aligha segít.
