A tavaszi költés időszakában már kifejezetten veszélyesek a madarakra nézve bizonyos kertrendezési és felújítási munkálatok. A fák és bokrok kivágását, a gallyazást, de adott esetekben a felújítási munkálatokat is márciusig kellene elvégezni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint.
Vannak bizonyos tevékenységek, amelyekkel még a költési időszak kezdete előtt, márciusig végezni kell – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Kiemelték, felhívásuk nem pusztán lakossági teendőket listáz, hanem az önkormányzati és állami szervek, valamint a kivitelezők munkáját is érinti. Sok tevékenység ugyanis március-áprilistól veszélyt jelent az állatokra és a biológiai sokféleségre.
Az MME szerint három olyan terület különíthető el, ahol a nem megfelelő tervezés és ütemezés évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz. Ezek a következők:
- fák és bokrok kivágása,
- épületfelújítások kapcsán a fecskefészkek eltávolítása,
- valamint a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele.
Miért veszélyesek ezek a költés időszakában?
A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
Az MME éppen ezért már 2018 óta kampányol a rossz fa- és bokroskivágási szokások felszámolásáért. Novemberben és január végén arra hívják fel a figyelmet, hogy eljött az idő ezeknek a kerti, zöldterületi munkáknak az elvégzésére. Április-május környékén pedig az hangoztatják, hogy ebben az időszakban már kifejezetten károsak ezek.
Arra biztatják a lakosságot, hogy ha közterületen látnak erre példát a javasolt időszakon túl, tegyenek hivatalos bejelentést. Ez egyébként bizonyult már hatékony eszköznek: Budapesten a FŐKERT 2020 májusában bejelentette, változtat az addigi gallyazási gyakorlatán.
Az ingatlantulajdonosok és kivitelezők az MME szerint gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkákhoz természetvédelmi hatóságtól kell engedélyt szerezniük. Csak ennek birtokában, és kizárólag a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el ezek a felújítások.
A fecskék száma az ezredfordulót követő másfél évtizedben riasztó mértékben megfogyatkozott. Márpedig ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nemcsak törvénytelen, de a jól felfogott érdekeinkkel is ellentétes – írja az egyesület. „A klímaváltozás egyik következményeként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak.”
Az MME szerint a hatósági engedélyek beszerzését követően, a munkálatok során fontos lenne hatékonyan megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok időtartama alatt. Ha pedig a felújítás nem lehetséges a fészkek megsemmisítése nélkül, műfészekkel kell pótolni azokat.
Végül pedig az egyesület a fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütés-veszélyes módon épült fészkeinek megfelelő helyreállítására is felhívta a figyelmet. Ezekkel március 31-ig végezni kell.
Tavasszal már felejtsd el a madáretetést!
Azon túl, hogy a felsorolt munkálatokat madárbarát módon és időben intézed, költés idején is tehetsz a madarakért, például madáritató kihelyezésével. Fontos azonban, hogy fiókaszezonban – áprilistól augusztusig – már kifejezetten veszélyes a téli etetést folytatva magvakat pakolni a madáretetőbe.
A nyári etetés fiókák kínhalálához vezet, nem tudják ugyanis megemészteni a magvakat. Magyarországon a költési időszakban természetes körülmények között tömegesen nem terem mag, így alapvetően nem is etetnek azzal a madarak. A magevők is rovarokat visznek a fiókáiknak, azt meg tudják emészteni a kicsinyeik. Egy rutintalan, először fészkelő – vagy lusta – széncinegepár viszont könnyen elkezdheti hordani az etetőből a napraforgómagot, amit ráadásul ki sem bontanak a héjból. A fióka nyeli a magot, megtelik vele a gyomra, a nyelőcsöve, majd a torka, három nap alatt viszont funkcionálisan éhen hal
– nyilatkozta korábban a Prove-nak Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.