A lehullott levelek eltüzelése sokak szerint kihagyhatatlan őszi tevékenység. Az avarégetés azonban sok szempontból borzasztóan káros. A Prove-nak nyilatkozó szakértő hangsúlyozta, nem pusztán a levegőt szennyezi és veszélyes az élővilágra nézve, de valójában nem is indokolja semmi.
Az ősz egyet jelent a hűvösebbre forduló időjárással, a guruló vadgesztenyével, a lehulló falevelekkel és a lakásba beköltözni vágyó poloskákkal. Utóbbiak jelenléte persze valószínűleg az ősz kevésbé romantikus oldalát jelenti a többség számára. Ettől függetlenül megkérdőjelezhetetlenül része ennek az évszaknak a poloskarajzás. Ugyanez elmondható a magyar valóságban az avarégetésről is.
Egy 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítás értelmében 2021. január elsejétől a zöldhulladék égetése országos szinten tilos. Gyorsan létrejött azonban egy kiskapu is, amelynek segítségével megkerülhető a tiltás. 2020 decemberében ugyanis megjelent egy átmeneti szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Ez a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idejére felülírja a nyáron elfogadott módosítást, és az önkormányzatok hatáskörében tartja az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megállapítását.
A pandémia lecsengése után, immár háborús címszóval, de maradt – a rendszeresen meghosszabbított – veszélyhelyzet. Így továbbra is helyi szinten dől el az avarégetés kérdése. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a lehetőség ellenére sem adják meg a zöld jelzést a lakosságnak a tüzeléshez. Ők inkább a komposztálást, valamint a hulladékelszállítás keretében biztosított lehetőségeket ajánlják a helyieknek. A legtöbb helyen azonban az a jellemző önkormányzati hozzáállás, hogy kijelölnek bizonyos napokat, amikor engedélyezett az avar és a kerti hulladék égetése.
Tévhit, hogy a kártevők ellen az avarégetés lenne az egyetlen megoldás
Nem véletlen azonban, hogy az avarégetést eredetileg betiltották, mivel nagyon környezetszennyező – hangsúlyozta a szakértő.
Különösen akkor, ha egy falu a völgyben van, és egyszerre kezd a zöldhulladék eltüzelésébe a lakosság, nagyon meg tud ott ülni a füst, és borzasztó légszennyezést generál. Nem meglepő tehát, hogy a cél alapvetően környezetvédelmi és biodiverzitási szempontból is az lenne, hogy egyáltalán ne legyen avarégetés. Főleg úgy, hogy ez egy teljesen felesleges tevékenység
– nyilatkozta a Prove-nak Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) A mi sokszínű kertünk kampányának programfelelőse.
Ugyanerre hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport független társadalmi szervezet, amely kiemelt céljának tekinti, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Az avarégetéssel kapcsolatos tévhitekről szóló írásukban leszögezik, nem igaz, hogy a beteg, fertőzött növényi részeket el kell égetni, ahogyan az sem, hogy a kártevőkre nincs más megoldás.
„A lebontó, kórokozó szervezetek általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. Ha jó a komposzt, s ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, amely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. Nagy kert esetén érdemes külön komposztálni a zöldségek, gyümölcsfák maradványait: a »gyümölcsös« humuszt így már nyugodtan beáshatjuk a veteményesbe, és fordítva” – írják.
Gondolj a sünökre, ne tüzeld el az avart!
Az egyik legnagyobb probléma a természetvédelmi szakértő szerint, hogy égetéskor az avar sok esetben nedves. Amikor pedig nedves szerves anyag kerül a tűzre, akkor még több szennyező anyag szabadul fel, mert nem tökéletes az égés.
Volt egy kísérlet, amelynek keretében azt vizsgálták, száz kilogramm avar elégetésekor milyen káros anyagok keletkeznek. A legfőbb szennyező anyagok a következők voltak: szén-monoxid, szén-hidrogének és nitrogén-dioxidok. Arra jutottak, hogy több millió köbméter levegőt el lehet szennyezni száz kilogramm avar elégetésével. Egy falun belül márpedig ez könnyen előfordulhat, és könnyen egészségügyi határérték feletti szintet érhet el ilyen esetben a légszennyezés mértéke.
Hozzátette, az emberek szemléletmódja, az avarégetés mögött álló legfőbb indok is sokszor problémás. Legtöbb esetben pusztán esztétikai okokból szeretnék eltüzelni a kertben keletkezett zöldhulladékot.
„A természet körforgásban van, és az avar része ennek a körforgásnak. Ha kivesszük belőle ezt az elemet, az hiányként fog jelentkezni: szerves anyagtól fosztjuk meg a kertet. Ennek a hiánynak a hatása nem látszik azonnal, mert a biodiverzitás egy természetes rendszer, amely a hiányzó elemek nélkül is működik, ám egy alacsonyabb szinten, rosszabb színvonalon. Hosszú idő után pedig összeomlik az ilyen deficites ökoszisztéma” – magyarázta Ujj Zsuzsanna.
Falevelek alatt megbúvó sündisznó. Fotó: Getty Images
Az avar táplálékul szolgál a talajban élő biodiverzitásnak, például a rovarok is a lehullott levelekre rakják le a petéiket. De a sündisznók számára is nagyon fontos, hiszen előszeretettel hibernálódnak benne télire. Ha nem is tüzelési szándékkal indulsz a kertbe, de ahhoz ragaszkodsz, hogy számodra esztétikusabbá, rendezettebbé tedd a kertet, akkor is érdemes elővigyázatosan hozzálátni a munkálatokhoz. A lombkupacoknak és rőzserakásoknak első lépésként ne vasvillával ess neki – javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az összegömbölyödő sün a tüskéire szúródó levéltörmelék miatt sokszor szinte láthatatlan.
A gereblyét hagyd csak a fészerben!
Ha a lehullott faleveleket háborítatlanul hagyod, és nem gereblyézed össze, az döntő szerepet játszhat bizonyos bonyolult ökoszisztémák fenntartásában, hangsúlyozták a Virginia Tech amerikai egyetem rovartani kutatói. Az ősz beköszöntével a lehullott falevelekből táplálkozik sok rovar, ráadásul nemcsak táplálékforrást jelent ez számukra, hanem menedéket is. Később aztán – tavasszal – ezek a rovarok táplálékforrásként szolgálnak a madarak és más állatok számára, hozzájárulva az ökoszisztémák bonyolult kapcsolatrendszeréhez – magyarázták.
A gereblyézést egyetlen tényező indokolhatja – az esztétikai igényeken túl – a Prove-nak nyilatkozó szakértő szerint. Mégpedig az, hogy begombásodhat a fű a lehullott levelek alatt. Elmondta, ez valóban előfordulhat abban az esetben, ha nagyobb, vastagabb, nehezen lebomló levelekről van szó. Ilyen például a platánfa levele.
Mellesleg alapvetően a gombásodással sem lenne probléma. Ismét csak esztétikai szempontból szúrhatják bizonyos emberek szemét a gombás foltok a gyepszőnyegen, utána pedig a kipusztuló fű helyén megjelenő gyomok
– mondta Ujj Zsuzsanna.
A levéltakaró ellen ágálóknak kompromisszumként javasolta, hogy húzzák be a lehullott leveleket a bokrok és fák tövéhez – ez még tápanyagot is biztosít azon a területen. Kiemelte, ha létrehoztál egy avarkupacot, akkor azt télen nem szabad bolygatni, nehogy megzavard az esetlegesen ott megbúvó sündisznók téli álmát.
