Emberi jogok megsértésével vádolják a dél-koreai kormányt egy klímaügyi perben. Sok szakértő is kritizálja az ország klímastratégiáját, azt állítva, hogy Szöul csak az ígéretekben erős, a cselekvésben már kevésbé.
Megkezdte a meghallgatásokat a dél-koreai alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben azzal vádolták meg a kormányt, hogy cserben hagyott kétszáz embert. A vád szerint a kabinet több tucat fiatal környezetvédelmi aktivistát és gyereket nem védett meg a klímaváltozás következményeitől – írja a Reuters.
Az ügy alapját négy petíció képezi, amelyek mind azzal kapcsolatosak, hogy a dél-koreai klímastratégia nem járul hozzá kellő mértékben a globális átlaghőmérséklet emelkedésének megfékezéséhez. A felperesek szerint pedig ezzel emberi jogokat sért a kormány. Dél-Korea azon országok közé tartozik, amelyek aláírták 2016-ban a párizsi klímaegyezményt.
A bíróság elismeri, hogy kiemelt jelentőségű, közérdekű ügyről van szó. Ennek megfelelően teszünk azért, hogy a tárgyalás alapos legyen
– nyilatkozta Lee Jongseok, a bíróság elnöke.
A kormányzati oldal védelmét vállaló ügyvédek a bíróságon azzal érveltek, hogy a hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást és garantálják az alapvető emberi jogokat. Ennek némileg ellentmond, hogy a dél-koreai gazdaság még mindig jelentős mértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra.
A kabinet rendszeresen hangoztatja, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet az ország. Szakértők szerint azonban a kormány klímaügyi tervei azt mutatják, hogy Dél-Korea elsősorban még mindig a nem megújuló energiaforrásokra épít.
Nem egyedülálló a dél-koreai klímaügyi per
Nem kizárólag a szóban forgó országban fordultak bírósághoz a gyenge klímaügyi fellépés miatt. Tavaly hat portugál fiatal tett határozott lépést a klímaharc jegyében. Bepereltek 32 európai országot – köztük Magyarországot is – az Emberi Jogok Európai Bíróságán, azzal vádolva őket, hogy nem foglalkoznak megfelelően a globális felmelegedéssel.
A 11 és 24 év közötti gyerekeknek és fiataloknak a jogi lépéshez a motivációt a 2017-es portugáliai erdőtüzek adták. A katasztrófák emberéleteket követeltek, és értelemszerűen a természetben is óriási károkat okoztak.
A kormányoknak világszerte megvan a hatalmuk ahhoz, hogy ezt megakadályozzák. Az európai kormányok azonban úgy döntenek, hogy ezt nem teszik meg
– jelentette ki a 23 éves Catarina dos Santos Mora, a pert elindító portugálok egyike.
De az Egyesült Államokban is született egy történelmi jelentőségű bírói ítélet egy klímaügyi per kapcsán 2023-ban. Fiatal környezetvédők azért perelték be Montana államot, mert annak fosszilis üzemanyagokra vonatkozó szabályzata megsértette az egészséges és tiszta környezethez való alkotmányos jogukat. A bíróság pedig nekik adott igazat: döntésük alapján az állam környezetvédelmi politikája alkotmányellenes.
