Franciaország kormánya törvényben szabályozta volna a növényi alapú húskészítmények elnevezését. Az indítvány készen volt, aztán mégsem léptették érvénybe. De úgy tűnik, az ügynek ezzel még nincs vége.
Nehezen lehet kiigazodni a francia címkézési törvények és kezdeményezések útvesztőjében. Az egymásnak feszülő érdekek és a józan paraszti ész harca biztosan nem most érkezett utolsó felvonásához, de egy új szereplő piaci színre lépésével ismét terítékre került a téma.
Franciaország kormánya még a nyáron határozott úgy, hogy tilos a növényi alapú készítményeket húsokra emlékeztető elnevezéssel illetni. A szabályozás szerint olyan kifejezések, mint a „bacon”, „kolbász”, „burger” vagy „steak” nem kerülhettek volna vegán termékek csomagolására. Az ok, hogy a vásárlókat ne zavarják össze az elnevezések.
A törvénymódosítás, ami október elejét tűzte ki a tilalom kezdeteként, mégsem lépett érvénybe a tervezett időpontban, mert a szoros határidő lehetetlenné tette volna a cégek számára, hogy időben eleget tegyenek a követelményeknek. Ezért a francia legfelsőbb bíróság elkaszálta az ügyet.
A törvénytervezetet viszont nem dobták a kukába, azt továbbra is életbe szeretné léptetni a francia mezőgazdasági minisztérium, ezért a bíróság aggályainak figyelembevételével azon dolgoznak, hogy elegendő időt hagyjanak az átállásra. Azt sem tudni egyelőre, hogy az átdolgozott törvényjavaslat csak a készételekre, vagy az éttermek és vendéglátóhelyek menüjére is vonatkozik-e majd.
Mindez azért került újra terítékre, mert a Redefine Meat 3D nyomtatott növényi alapú steakje megérkezett a BeefBar – egy európai felső kategóriás étteremlánc – párizsi konyhájának étlapjára.
View this post on Instagram
;
A debütálás a Redefine Meat és a Giraudi Meats – étterem-üzemeltető és Európa legnagyobb minőségi húsimportőre – együttműködésének köszönhető, amely partnerkapcsolattól a növényi húsokat gyártó izraeli cég azt reméli, hogy Európában komoly növekedéseket tud majd elérni. Ennek a terjeszkedésnek volt első állomása a párizsi BeefBar étterme.
Megtévesztő lehet az ilyenfajta elnevezés?
Egy 2020-as tanulmány alapján kijelenthető, hogy a vásárlókat jobban összezavarja az állati vonatkozású elnevezések kivétele a növényi termékek neveiből, mintha beleírnák őket. Vagyis a „növényi csirkefalatok” vagy a „vegán kolbász” elnevezés sokkal világosabb, mint a „vegyes zöldséges panírozott golyócska” vagy a „pikáns búza- és szójafehérjerúd”.
A zavart az okozza, hogy az olyan elnevezések, mint a „hamburgerhús”, „kolbász” vagy „vaj” ismert állagokat és ízeket jelölnek, vagyis ha ezeket kiegészítjük a „vegán”, „növényi” vagy „plant-based” jelzőkkel, akkor a vásárlók tudják, hogy mire számíthatnak, hogyan kell a terméket felhasználni. Az állati vonatkozású elnevezések hiányában viszont sokukban felmerülnek kérdőjelek a felhasználást illetően.
„Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a szabályozások, amelyek megtiltják a gyártóknak, hogy például a „marha” vagy „vaj” szavakat használják a csomagolásaikon, nem mozdítják előre a kormány azon igyekezetét, hogy a vásárlók kevésbé legyenek összezavarodva” – nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Jareb A. Gleckel, a tanulmány szerzője.
A ProVeg szervezet saját vizsgálatai is ezt támasztják alá. Az általuk végzett kutatásban mindössze a megkérdezettek 3,6%-a válaszolta azt, hogy véletlenségből növényi terméket vásárolt állati helyett.
Mindent összevetve úgy tűnik, hogy a címkézési szabályozásoknak – amelyek számos országban érvényben vannak – a kormányzati narratívával ellentétben nem a fogyasztók, hanem a húsipari cégek védelme a célja. Jeff Knight amerikai képviselő nem is rejtette véka alá az indokokat, amikor a Mississippi államban érvényben lévő tilalom szükségességéről beszélt: „Csak próbáljuk megvédeni a termékünket” – nyilatkozta.
Kicsiny hazánk sem mentes a növényi húskészítmények neveivel kapcsolatos vitáktól. A „vegán sonka perről” nálunk is sokat lehetett olvasni. Az ügyben ugyan még nem született érdemi döntés, de amennyiben ez megtörténik, úgy biztosan beszámolunk róla.
(VegNews)
