A Prove.hu is beszámolt arról a precedens értékűnek ígérkező perről, amely egy hazai kézművesüzem vegán sonkájának elnevezése miatt indult. A Vas Megyei Kormányhivatal idén februárban, névtelen közérdekű bejelentés alapján szólította fel az angyalföldi manufaktúrát termékük átnevezésére, mert szerintük a sonka szó használata megtéveszti a vevőket egy tisztán növényi alapanyagokból készült élelmiszer esetében.
A 827Market tulajdonosainak érvelését a hivatal kedvezően bírálta el, ám egy hónappal később a Pest Megyei Kormányhivatal jóval határozottabban lépett fel velük szemben, s felszólította őket a törvénysértés megszüntetésére. Révész Ildikó és Pásku Ferenc tulajdonosok azonban úgy döntöttek, hogy a végsőkig kitartanak, mégpedig a hasonló esetek megakadályozására. A pert is vállalva.
A házaspár jogi képviselőjével, dr. Dávid Zsófiával a történtek kapcsán nemcsak a jogi eljárás várható kimeneteléről, de a vegán termékek megítéléséről szerzett személyes tapasztalatairól is beszélgettünk.
Gy. Szabó Csilla / Prove: Nem volt szokatlan az Ön számára a megkeresés? Vegán termék révén mégiscsak újszerű kérdéskörről van szó.
dr. Dávid Zsófia: A cég tulajdonosait édesapámon keresztül régebb óta ismerem, sok mindenről hasonlóan gondolkozunk, innen a kapcsolat. Én azonban nem vagyok vegán. A tizennégy éves kislányom viszont vegetáriánus, éppen ezért nagyon is azonosulni tudok az üggyel. Alapvetően nagyon nyitott vagyok az eszme irányában, otthon is örömmel főzök kétfélét, s magam is egyre kevesebb húst fogyasztok.
Számomra a környezettudatosság a hívószó, a klímaválságban szerintem is nagy része van az ipari méreteket öltő állattenyésztésnek. Ügyvédként számomra fontos, hogy jó ügyekért harcoljak. Olyanokért, amelyeket akkor is tudok vállalni, ha a jogszabályokat új, eddig nem ismert helyzetekre kell alkalmazni.
A vegán sonka ügye ilyen?
Számomra ez nem is lehet kérdés. Hiszen az, ami a bolygónkkal pillanatnyilag történik, az fölötte áll minden egyéb érdeknek. Az Alaptörvény P cikke is alapvető értékként ismeri el a környezet védelmét és megőrzését, miközben általános kötelezettségnek is tartja. Ebből vezettem le érvelésemben a fenntartható gazdálkodás fontosságát, amelytől már csak egyetlen lépés a növényi alapú élelmiszerek előtérbe helyezése.
De hivatkoztam a klímavédelemről szóló törvényre is, amely szerint ki kell dolgozni a fenntarthatóság feltételeit. Ebbe pedig ma már szerintem nem fér bele a húsfogyasztás támogatása és népszerűsítése. Különösen nem, egy növényi alapú, tehát klímabarát termék ellenében.
Gondolom, alaposan bele ásta magát a hazai fogyasztási szokásokba is.
Természetesen, és döbbenetes tényekkel találtam magamat szemben. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az elmúlt évtizedben, 2010 és 2019 között az egy főre jutó éves húsfogyasztás ötvenháromról hatvannyolc kilogrammra növekedett Magyarországon, miközben a zöldség esetében ugyanez a szám hetvenhétről hetvenhatra csökkent. Ez utóbbi különösen az előbbi fényében riasztó.
Nem vagyok orvos, de még számomra is egyértelmű, hogy a táplálkozási szokásaink ilyen irányú változása a magyar lakosság egészségügyi állapotának romlásával fog együtt járni.
Térjünk vissza magára a perre! Hol tart pillanatnyilag az eljárás?
Fellebbezésünket követően a Pest Megyei Kormányhivatal leválasztotta a vegán pörc és a vegán pecsenyezsír kérdését a vegán sonka ügyéről, előbbieket a fogyasztóvédelmi hatósághoz tette át, míg utóbbi maradt az élelmiszerbiztonsági előtt. Az érvelésemet részben elfogadva, a vegán pörc és a vegán pecsenyezsír esetében, ezért a Magyar Élelmiszerkönyv megsértését már nem állította, „csak” a fogyasztók megtévesztését vélelmezte.
A sonka esetében viszont kitartott amellett, hogy kizárólag húskészítmény viselheti ezt a nevet. Júliusban, a módosított határozat kapcsán ismét éltünk a fellebbezés lehetőségével és azonnali jogvédelmet és halasztást kértünk. Ezt megkapva a jövő évi, bíróság előtti folytatásra úgy készülhetünk, hogy a vegán sonka forgalmazását ezen a néven nem kellett leállítani.
Milyen törvényi alapja van a névvitának Ön szerint?
A Pest Megyei Kormányhivatal ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv tizenkettes mellékletét sértjük meg a vegán sonka név használatával. Ami azért érthetetlen, mert az egyértelműen és kizárólag a húskészítményekre vonatkozik, miközben ezt a terméket szójából állítják elő, tehát nem tartalmaz húst.
Érvelésük szerint köztudomású, hogy a sonka állati húsból készül. Szerintem pedig az is köztudomású, hogy egy vegán termék kizárólag növényi alapanyagokból készül. Ha a kettőt összerakom, tehát vegán sonka a neve, akkor senki sem gondolhatja, hogy húst vásárol.
A vásárlók megtévesztésével érvelnek.
Ne nézzük gyermeknek a fogyasztókat! A többség ma már pontosan érti a vegán szót, aki pedig nem, az nem fogja megvenni, hiszen nem tudja, mi van benne. A termékleírás ugyanakkor tiszta és világos, arról a hivatal is elismerte, hogy tökéletes. Hol van itt a megtévesztés?
A sonkával kapcsolatban márciusra tűzték ki a tárgyalást, a pörc és a pecsenyezsír esetében pedig február elejére. Utóbbival kapcsolatban nem is az elnevezés a probléma, hanem a képi megjelenítés. Arról viszont nem tehetünk, hogy hasonlít a termék az állati eredetűre.
Az eljárás során világossá vált, hogy még a hivatal hozzáállása sem egységes. Magával a vegán szóval sem tudnak mit kezdeni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy miután nincsenek speciális vegán termékekre vonatkozó szabályok, nem is tudjuk azokat megsérteni. Több érvelés során is szubjektív véleményt fogalmaztak meg, világos jogszabályi alapok helyett. Én ezért sem érzem jól megalapozottnak az eljárást.
És mi történik akkor, ha valaki mégis véletlenül vesz vegán sonkát?
Baja nem lesz tőle, az biztos. Nem okozunk kárt a vásárlóknak. Az összetevők a csomagoláson szerepelnek, aki allergiás valamire, jelen esetben a szójára, az egyébként is megnézi ezt a listát. A húskészítményekben egyébként is sok szója található.
De visszatérve az elvekhez, nem látom, mi az eljárás valódi célja. Gyakorlatilag növényi alapú alternatívákat kínálunk, megkönnyítjük a fogyasztó dolgát, ha tudja mit helyettesíthet ezekkel a termékekkel. És ez nem csak a vegánok érdeke. Ha egy húsevő mondjuk szerdánként növényi alapúra akarja cserélni a hamburgerét, akkor ő is könnyebben megteheti, ha tudja melyik termék felel meg biztosan az elvárásainak.
Ha kicsit tovább gondoljuk ezt a logikát, akkor valójában az elnevezések és az új termékek általános szabadságáért szálltunk síkra azzal, hogy az összetevők feltüntetése és a képi megjelenítés minden vonatkozó jogszabálynak megfelel, így megtévesztő sem lehet. A fejlődés ugyanis elkerülhetetlen, tudomásul kell vennünk, hogy a világ változik.
Alternatív megoldásokat kell találnunk, mert a korábbi tendenciák zsákutcának bizonyultak. Új lehetőségekre van szükség, ám ezek kizárólag fenntarthatóak lehetnek. A húsfogyasztás pedig ebben a formájában nem az.
