Sebesült fehér bundájú róka a szőrmeiparban

Luxusnak nyoma sincs: nyomorúságosak a körülmények a finn szőrmefarmokon

Állatjóléti hazugságok, apró ketrecek – ezekkel szembesültek az ANINOVA állatvédő szervezet aktivistái két finnországi szőrmefarm leleplezése közben. A prémjükért tartott állatoknak alig van helyük a mozgásra, sokuk ízületi és szemgyulladásoktól szenved.

„Gyönyörű, selymes és tartós bunda finn szőrmefarmokról. Fektessen a finn vidékről származó időtlen luxusba” – olvasható a vásárlásra ösztönző szöveg a FashionFinFur weboldalán. A szőrmekereskedő büszkén hangoztatja, hogy csak a legfinomabb, legjobb minőségű bundákkal dolgoznak, amelyeket kizárólag finnországi szőrmefarmokról szereznek be.

Finnország Európa legnagyobb prémelőállító államának számít. Miközben az Európai Unióban a tagállamok többsége már teljesen vagy részben betiltotta a prémtenyésztést, az észak-európai országban még mindig majdnem ezer szőrmefarmon tartanak állatokat.

Számos luxusmárka azt hirdeti, hogy szőrmetermékei „felelős gazdaságokból” származnak, ahol „magas szintű állatjóléti normák” érvényesülnek. A Fendi, a Max Mara és a Woolrich is előszeretettel hangoztatja, hogy finnországi farmokról szerzi be a szőrmét. Rendszerint hozzáteszik, hogy erre azért is különösen büszkék, mert az állatok ott jobb körülmények között élnek, mint a világ bármely más pontján lévő szőrmefarmokon.

A szőrmefarm valósága: rácsok és gyulladások

Az ANINOVA állatvédő szervezet egy beépített csapat segítségével belesett két finnországi szőrmefarm kulisszái mögé is. Lefilmezték az ott látottakat, amelyek a legkevésbé sem feleltek meg a luxusmárkák által leírt képnek.

A helyzet pikantériája, hogy az egyik farm még Saga Furs-minősítést is kapott. Ez a tanúsítvány hivatalosan arra lenne garancia, hogy az adott szőrmefarmon különleges állatjóléti kritériumok teljesülnek. Az aktivisták azonban arra jutottak, hogy a látottak alapján a Saga Furs valójában csak csúfot űz az állatokból a minősítéssel.

Az általuk leleplezett, Saga Furs-tanúsítvánnyal rendelkező farm az ígéretek alapján több helyet biztosítana a rókáknak, mint a többi hasonló intézmény. Az ANINOVA állatvédői azonban kiderítették, ez finoman szólva is túlzás. A rókák ugyanúgy apró ketrecekben szoronganak ezen a telephelyen is, annyi különbséggel, hogy az itt használt ketrecek emeletesek. Szaladgálni azonban ezekben sincs helyük az állatoknak, valójában megmoccanni is csak alig.

A tanúsítvánnyal nem rendelkező szőrmefarm pedig még ennél is messzebb ment. Speciális tenyésztési módszerrel érik el, hogy minden egyes állatból a lehető legnagyobb hasznot húzhassák. A gigantikusra duzzasztott rókák gyakran szenvednek

  • szemgyulladástól,
  • súlyos elhízástól,
  • fájdalmas ízületi gyulladástól.

Az ANINOVA közleményében leszögezte, vállalásuk nem volt éppen veszélytelen. A szervezet szerint a finn szőrmeipar különösen agresszívvá válik, ha az érdekeiket kell megvédeni. Állításuk szerint több alkalommal is fenyegettek már meg állatjogi aktivistákat, esetenként fegyverrel is.

Nem vállalta be a szőrmeipari satuféket az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) civil kezdeményezésre foglalkozott tavaly szőrmeipari kérdésekkel. Arról kellett határozniuk, kezdeményezik-e annak tilalmát, hogy kizárólag a bundájukért tartsanak és öljenek le állatokat az Európai Unióban. A bizottság azonban elhatárolódott az ügyben a határozott fellépéstől.

Nem sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben

– mondta Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság állatjóléti biztosa.

Az EB tehát hárított, és az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóságának (EU Food Safety Authority, EFSA) passzolta a labdát, 2025 márciusáig várják tőlük a szakvéleményt ebben az ügyben. „Az EU szakpolitikai döntéshozatalát ebben a kérdésben határozottan a tudomány fogja vezérelni” – szögezte le Kiriakídisz.

A bizottság csak jóval a hatósági értékelést követően dönt arról, indokoltnak látják-e a tilalom bevezetését. Legkorábban 2026 márciusában nyilatkozhat a testület ezzel kapcsolatban.

„Mélységesen elkeserítő és aggasztó, hogy az EB kibújik azon felelősség alól, hogy határozott lépéseket tegyen az elavult és szükségtelen szőrmekereskedelem felszámolása érdekében” – reagált a bizottsági lépésre Joanna Swabe, a Humane Society International állatjóléti szervezet európai részlegének igazgatója.

Ez a cikk is érdekelhet:

Fehér kakas piros taréjjal – közeli kép

Oscar-jelölést kapott a békéscsabai bántalmazott kakas, Sanyi

Holland dokumentumfilm főszereplőjeként kapott Oscar-jelölést a tavaly elpusztult békéscsabai „közösségi

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, majd gazdasági újságíróként dolgozott. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon. Nem sokkal azt követően pedig, hogy vegán lett, megjelent benne az igény, hogy a munkája is tükrözze az életmódját. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.

Küldd tovább a cikket!

Kövess minket Facebookon is!

Neked ajánljuk

Wonton leves húsmentesen

Húsmentes wonton leves – tökéletes gyógyír az őszi-téli megfázásokra

Káposztás gnocchi kék tányérban, céklakrémmel körülvéve, rajta pirított tofukockák

Káposztás gnocchi céklakrémmel és füstölt tofuval – ünnepi ízek hétköznapokra

Mogyorókrém egy barna tálban, benne habverő

Egészséges mogyorókrém házilag – így készül a „Notella”

Legnépszerűbb

Receptajánlók és a legfontosabb tippek a tudatos élethez

Csatlakozz 40 000 fős hírlevél-közösségünkhöz, és kapj heti inspirációkat.

Olvass tovább:

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének