A húsmentes alternatívák egyre nagyobb teret nyernek világszerte – a boltok polcain, az éttermek kínálatában, sőt, már a kávénkba is egyre gyakrabban kerül növényi tej. De vajon mi a helyzet a magyarokkal? Milyen étrendet követnek, mennyire nyitottak az új megoldásokra, és mit tartanak fontosnak a húsfogyasztásban? Egy friss hazai kutatás ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Le akarunk mondani a húsról? Vagy a hús olyan mélyen gyökerezik a magyar gasztronómiában, hogy hiába bővül a növényi alapú kínálat, egy húslevest semmi sem tud pótolni? Egy hazai piackutató cég, az NRC friss közvélemény-kutatást végzett, hogy feltárja, mit gondol a magyar lakosság aktuálisan a vegán és vegetáriánus ételekről.
A lakosság jelentős része mindenevő, és csupán 3 százalék követ valamilyen növényi étrendet. Azonban kétszer ennyien tettek már próbát a múltban a húsmentes életmóddal.
A magyar konyha alapja: húst hússal
A kutatók megvizsgálták, miért zárkóznak el a magyarok a vegán és vegetáriánus étrendtől. A megkérdezettek 70 százaléka a hús ízét, 64 százaléka pedig a hagyományos magyar ételek szeretetét jelölte meg, mint legfőbb szempontot.
A sejtalapú húsok és növényi alternatívák gyártása ma már dollármilliárdos iparággá nőtte ki magát. Ennek ellenére sok magyar továbbra is ódzkodik a „műételektől”. A válaszadók 37 százaléka a vegán ételek ízétől idegenkedik, ezért nem szeretné kipróbálni a növényi alapú étrendet.
A kávénkba már mehet a növényi tej
A lakosság kétötödének már nem ismeretlen a növényi tej, akik viszont nem próbálták, azoknak 45 százaléka nem is szeretné. A húsmentes húsokat vagy a tejmentes sajtokat legtöbben nem ismerik, és a megkérdezettek mintegy fele nem is tervezi kipróbálni. A vegán desszertekre már nagyobb az érdeklődés: bár a magyarok háromnegyede még nem próbált tej- és tojásmentes alternatívákat, többségük mégis kíváncsi lenne rá.
A húsmentes hamburgereket nem sokan (16 százalék) kóstolták. Akik viszont igen, azok negyede legközelebb is választaná a hagyományos helyett.
Nem kérünk az újdonságokból?
A növényi étrendtől való elzárkózás nem csak a tapasztalaton alapul. Sok esetben hitbeli és meggyőződésbeli okok állnak az új irányzatok elutasítása mögött. A lakosság közel kétharmada aktív húsevőnek vagy mindenevőnek tartja magát, és ezt gondolják természetesnek, szükségesnek és normálisnak. Az ilyen világnézetű emberek még közvetlen tapasztalatok után is erősen ragaszkodnak az általuk követett, személyes értékrendjükhöz kapcsolódó életmódhoz.
A jövőbeni elzárkózás aránya a mindenevő magyaroknál meglehetősen magas, 85 százalékuk nem kíván új dolgokat kipróbálni. Többségük az idősebb korosztályhoz tartozik, és jellemzően nők.
A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy 800 ezer és 1,1 millió közé tehető azoknak a száma, akik határozottan nyitottak a növényi alapú ételekre. Köztük 600 és 900 ezer ember vallja magát vegánnak, vagy tartozott korábban ebbe a csoportba. A vegán éttermek és a forgalmazók tehát leginkább erre a fogyasztói rétegre koncentrálhatnak, akik a 16 és 75 év közötti lakosság közel negyedét teszik ki.
