Egy friss kutatás szerint nem túlságosan hatékony, ha ijesztőbb elnevezéseket használunk a klímaváltozásra. Az új keletű elnevezések sok esetben nem késztetnek cselekvésre, vagy akár bizalmatlanságot is kelthetnek a használóval szemben. Az elnevezésnél sokkal fontosabb lehet, hogy a gyakorlatban megvalósítható tanácsokat kapjanak az emberek.
Az éghajlat mindig is változott, ez az egyik tulajdonsága. Az okok között pedig számos természetes jelenség húzódik meg, amelyek függetlenek az emberi tevékenységtől. A jelenleg megfigyelhető éghajlati változások, többek között az átlaghőmérséklet-növekedés, amit klímaváltozás névvel szoktunk illetni, viszont egyértelműen az emberi tevékenység következményei. Ez ma már tudományos konszenzus alá eső tény.
Talán ezért gondolták néhányan úgy, hogy a klímaváltozás megnevezése túlságosan semmitmondó, és nem hangsúlyozza, hogy a folyamat beláthatatlan következményekkel járhat az emberi faj életkörülményeire nézve. Hiszen a „változás” lehet jó és rossz is, a „felmelegedés” pedig akár még kellemesen is hangozhat. Egy friss kutatás viszont úgy találta, hogy a veszélyesebben hangzó megnevezések nem azt a hatást váltják ki, amit sok aktivista remélt – írja a Grist környezetvédelmi magazin.
2019 van. Befejezhetnénk végre azt, hogy »klímaváltozás«, és elkezdhetnénk annak hívni, ami: klímaösszeomlás, klímakrízis, klímaválság, ökológiai összeomlás, ökológiai krízis, ökológiai vészhelyzet?
– írta még 2019 májusában az akkor még Twitternek hívott közösségi médiafelületre (mai nevén X) Greta Thunberg aktivista.
A kezdeményezést követően számos hírportál kezdett el vészjósló megnevezést használni a jelenségre. Az elképzelés az volt, hogy ha nem változásról vagy felmelegedésről olvasnak az emberek, hanem krízisről és vészhelyzetről, akkor talán jobban megijednek, és aktívabban tesznek majd a jelenség ellen. Ám egyre több kutatás bizonyítja, hogy a terv nem vált be. A vészjósló elnevezések nem ösztönöznek aktívabb cselekvésre.
Még mindig a klímaváltozás a leghatékonyabb elnevezés
Talán ellentmondásos módon, ha krízisről vagy válságról beszélünk, az kevesebb aggodalmat kelt az emberben. A tanulmányban ötezer amerikai lakos véleményét kérdezték a következő kifejezésekkel kapcsolatban:
- klímaváltozás (climate change),
- globális felmelegedés (global warming),
- klímakrízis (climate crisis),
- klímavészhelyzet (climate emergency),
- klímaigazságosság (climate justice – ez egyfajta emberi jogi megközelítés, amely célja, hogy a klímaváltozás által okozott károkat, valamint az ellene való küzdelem terheit igazságos és részarányos módon viseljék az egyes szereplők).
A klímaváltozás és a globális felmelegedés – a két legrégebb óta használatban lévő elnevezések – a megkérdezettek 70 százalékában keltettek aggodalmat. A klímakrízis és a klímavészhelyzet ezzel szemben csak 65 százaléknál érte el ugyanezt a hatást. A klímaigazságosság pedig csak 48 százaléknál kongatta meg a vészharangot. A legutolsó kifejezést sokan nem is ismerték. A megkérdezettek csupán egyharmada találkozott egyáltalán a kifejezéssel. Wändi Bruine de Bruin, a tanulmány szerzője meg is jegyezte, hogy nehéz valami olyasmi miatt aggódni, amiről azt sem tudjuk, hogy micsoda.
Az eredmények egybevágnak egy 2021-es tanulmány következtetéseivel is. Ebből kiderül, hogy sem a krízis, sem a vészhelyzet szavak nem váltottak ki jelentősebb érzelmi reakciót. Nem ösztönözték az embereket a klímaváltozás elleni szankciók jobb elfogadására, és nem lettek bizakodóbbak, hogy a cselekvés hatásos lehet a megállítására.
A lényeg, hogy a meggyőző elbeszélések, a klímaváltozás következményeiről és megoldásairól szóló konkrét és gyakorlati információk hatékonyabbak lehetnek a hozzáállás megváltoztatásában, mint az új elnevezések
– mondja Danielle Goldwert, a New York University kutatója, aki hasonló témában készített tanulmányt.
Úgy látszik, ami a klímaváltozás kapcsán nem vált be, az beválik a vegán ételeknél. A Queenslandi Egyetem tavaly készített tanulmánya szerint egy jól eltalált név vonzóbbá teheti a vegán fogásokat a fogyasztók számára.
