Húsevő csavarlégy okozott az Egyesült Államokban emberi fertőzést. Bár a lakosságra nézve a kockázat alacsony, a hír felerősítette az állattenyésztők aggodalmát, hiszen a parazita hatalmas károkat tehet a szarvasmarha-ágazatban, és komoly gazdasági következményekkel fenyegeti a már most is feszült marhahúspiacot.
Először azonosítottak húsevő csavarféreglégy okozta emberi fertőzést egy Közép-Amerikából hazatért marylandi lakosnál – a hírt már az amerikai egészségügyi hatóságok is megerősítették. Az embernél diagnosztizált parazitafertőzés ritka, de annál pusztítóbb hatással lehet az állattenyésztésre. Nem csoda tehát, hogy a bejelentés komoly riadalmat váltott ki a szarvasmarha- és marhahúspiac szereplőiből.
A Maryland államban azonosított beteg El Salvadorból tért vissza, és nála igazolta a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) augusztus elején a fertőzést. Bár a hatóság hangsúlyozta, hogy a lakossági egészségügyi kockázat alacsony, az eset így is komoly figyelmeztetés, hogy a parazita egyre közelebb kerül az Egyesült Államok határaihoz.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a forrásokról ellentmondásos információk keringenek: iparági szereplők Guatemalát említik a fertőzés kiindulópontjaként, míg a Reutershez eljuttatott hivatalos közlemény El Salvadort jelölte meg. Ez az ellentmondás, valamint a hatósági kommunikáció lassúsága fokozza a bizonytalanságot a piaci szereplők körében.
Miért veszélyes a csavarlégy?
A csavarlegyek nőstényei sebekbe rakják le petéiket, majd a kikelő lárvák élő szövetekkel táplálkoznak. Kezelés nélkül ez akár az állat, sőt ritkán az ember halálához is vezethet. Az elnevezés onnan ered, hogy a lárvák mozgása a fába csavart csavarhoz hasonlít.
Az állattenyésztés számára a fertőzés katasztrofális lehet: a szarvasmarhák és más haszonállatok néhány hét alatt elpusztulhatnak, ha nem kezelik őket. A XX. század közepén az Egyesült Államok hatalmas erőfeszítéssel számolta fel a parazitát, steril hím legyek millióinak kibocsátásával. Most azonban fennáll a veszély, hogy a kórokozó ismét megveti a lábát.
Texas, az Egyesült Államok legnagyobb szarvasmarha-termelő állama akár 1,8 milliárd dolláros (több mint 612 milliárd forintos) veszteséget is elszenvedhetne egy szélesebb körű járvány miatt. Ez nemcsak az állatok elhullásából, hanem a gyógyszeres kezelés anyagi vonzatából, a munkaerőköltségek növekedéséből, valamint a kereskedelmi korlátozásokból fakadna.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium júniusban bejelentette, hogy Texasban új steril legyeket előállító létesítményt hoz létre. Ez a módszer egyszer már bevált a múltban, ám a szakértők szerint évekbe telhet, mire a kapacitás elegendő lesz a hatékony védekezéshez.
A bejelentés késedelme és az ellentmondásos információk miatt a minisztériumot több oldalról bírálat érte. Az állattenyésztők és kereskedők szerint a hatóság nem reagált elég gyorsan, miközben a fertőzés már észak felé tart Mexikón keresztül.
A mexikói kormány is hasonló intézkedéseket vezetett be, köztük egy 51 millió dolláros (17,3 milliárd forintos) új sterillégy-üzem építését az ország déli részén. A cél a parazita visszaszorítása a Panama és Kolumbia közti esőerdőig.
Bár az első amerikai emberi eset közvetlen közegészségügyi kockázata csekély, a gazdasági és politikai következmények sokkal nagyobb jelentőségűek lehetnek. A szarvasmarha-állomány történelmi mélyponton van, a marhahús ára rekordokat dönt, így minden új fenyegetés felerősíti a piac idegességét. A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek annak eldöntésében, sikerül-e megfékezni a csavarlégy terjedését, mielőtt ismét tartósan megtelepedne az Egyesült Államokban.
