Uniós vizsgálat indult annak felmérésére, indokolja-e a farkasok kilövésére vonatkozó szigorú jogszabályok lazítását az európai populáció növekedése. Ursula von der Leyen szerint immár az állatállomány mellett az emberek is veszélyben lehetnek.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen kihúzta a gyufát az uniós környezetvédelmi minisztereknél és az állatjogi aktivistáknál. Felvetette ugyanis, hogy felül kellene vizsgálni a farkasok védelmét célzó szigorú jogszabályokat.
Von der Leyen azt követően jutott arra a következtetésre, hogy nem kellene olyan szigorúan védeni a fajt, mint eddig, hogy farkastámadás miatt elpusztult imádott pónija, Dolly. Ez egyébként még 2022 szeptemberében történt, a GW950m kódjelű farkas tettével pedig az egész fajra rászabadította az EB-elnök haragját.
Egyes régiókban a farkasfalkák koncentrációja valódi veszélyt jelent az állatállományra és potenciálisan az emberekre is
– jelentette ki, és arra buzdította a helyi, nemzeti hatóságokat, hogy ahol indokolt, lépjenek akcióba.
Az EU szabályrendszere alapján akkor kilőhető a farkas, ha embert vagy haszonállatot támad meg. Von der Leyen ezúttal azonban célozhatott az uniós adatgyűjtésben való részvételre is.
Brüsszel ugyanis már el is indított egy új munkafolyamatot az EB-elnök kezdeményezésére. Első körben felmérik, hogy milyen hatásai vannak annak, hogy a farkasok száma a korábbi alacsony szinthez képest ismét emelkedni kezdett Európában. Ebben a fázisban helyi közösségektől, tudósoktól és minden érintett féltől gyűjtenek be adatokat és tapasztalatokat.
Az EB aztán ezekre támaszkodva dönti el, hogy az Európai Unió erre vonatkozó jogszabályai megfelelőek-e az aktuális állapothoz és problémákhoz viszonyítva, vagy lazítani kell azokon.
A farkas visszatérése Európába
A Rewilding Europe nonprofit szervezet az európai vadvilágba visszatérő fajokról szóló 2022-es jelentése is kiemeli a farkaspopuláció növekedését a kontinensen. Jelenleg mintegy 19.000 farkas él az EU 27 tagállamában (a 2016-os 14.300-hoz képest), és 21.500 farkas él egész Európában (a 2016-os 17.000-hez képest).
A példányszám növekedése azonban természetesen magával hozza a földrajzi elterjedésük növekedését is. Az elmúlt évtizedben 25 százalékkal bővült ez a terület.
Ma egyre többen támogatják az újraerdősítést és a vadvilág visszatérését. Ez azonban kihívásokkal jár. Miután a farkasok Európa számos részéből több száz éve hiányoznak, az európaiaknak most újra meg kell tanulni együtt élni ezekkel az ikonikus és ökológiai szempontból fontos állatokkal
– írja a Rewilding Europe a honlapján.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a farkas csúcsragadozóként kulcsszerepet játszik az európai ökoszisztémákban. A faj közvetlen és közvetett hatást gyakorol a zsákmányállatok populációira. Nem kizárólag a közvetlen ragadozással teszik ezt, hanem a félelem befolyásolja zsákmányállataik viselkedését, a ragadozó jelenléte tehát viselkedési és fiziológiai változásokat is előidéz a zsákmányállatokban. Ez pedig a Rewilding Europe szerint pozitív hatással van a tájra, lehetővé téve számos más növény és állat megjelenését. A farkasok így dominóhatást indítanak el, amely akár a madarakra, hódokra, halakra és pillangókra is hatást gyakorolhat.
(Politico)
