Állami kampány zajlik a bárányhús hazai fogyasztásának erősítése érdekében. A magyar juhtartók húsvéti reményeit kissé megtépázták a ragadós száj- és körömfájás vírussal járó, exportot érintő korlátozások. Az állatvédők azonban inkább bárányhústól mentes húsvétban reménykednek.
Kampányba kezdett a Noé Állatotthon Alapítvány. „Rontsuk együtt tovább a bárányhúsfogyasztási statisztikát” – buzdították Facebook-követőiket. „A rádióban hallottuk reggel, hogy Magyarországon csökken a bárányhús fogyasztása.
Mi szeretnénk ezen a fogyasztási statisztikán tovább rontani.”
Az alapítvány közzétett egy képet is, amelyen gondjaikba vett kis ikerbárányok szerepelnek. „A mamájuk évek óta egy olyan helyen élt, ahol nagyon rosszul bántak vele. Közvetlenül az ellés előtt sikerült megszöknie, így a babákat már biztonságban hozta világra” – írták. Húsvét alkalmából az ő elnevezésükben kérték a kommentelők segítségét.
Állami kampány indult a bárányhús népszerűsítése érdekében
Mindeközben az Agrárminisztériumnak egészen más elképzelései vannak a magyar lakosság ideális táplálkozási szokásaival kapcsolatban. Bárányhús fogyasztását ösztönző kampányt indított a minisztérium megbízásából az Agrármarketing Centrum. Ez a cég 2016-ban jött létre, egy kormányhatározat nyomán, azzal a megbízással, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar közösségi marketingtevékenységeinek koordinálásával hozzájáruljon a magyar agrárium és élelmiszergazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításához.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a hagyományosnak mondható olaszországi piacokon kívül egyre inkább növekvő kereslet mutatkozik a magyar termékekre
- Franciaország,
- Németország,
- Belgium
- és Hollandia
részéről is. Fontos lenne azonban szerinte az is, hogy a magyar juhtartók ne csak exportra termeljenek, hanem a hazai fogyasztás is növekedjen. Jelenleg éves szinten az egy főre eső bárányhúsfogyasztás 0,2 kilogramm. Ehhez képest 2020-ban az egy főre eső éves fogyasztás a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint
- baromfihúsból 25,2 kilogramm volt,
- marha- és borjúhúsból 1,1 kilogramm,
- sertéshúsból pedig 19,2 kilogramm volt.
Egyéb források szerint ugyanakkor utóbbi mára még magasabb lett, túllépte a 30 kilogrammot is. Karácsony előtt azonban ennek ellenére is kampányt indított az Agrárminisztérium, mégpedig „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel.
A száj- és körömfájás keresztülhúzta a juhtartók számításait
Nem véletlen persze, hogy az államtitkár a bárányhús hazai fogyasztását erősítené, hiszen az export meglehetősen ingatag alap. Most például kedvezőtlenül hat rá a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedése is. Csak az utolsó járványkitörés után három hónappal minősíthetik hivatalosan is ragadós száj- és körömfájástól mentesnek az országot. Jelen állás szerint tehát ez legkorábban július közepén történhet meg.
Az Egyesült Királyság már márciusban importtilalmat vezetett be a Magyarországról és Szlovákiából származó, a fertőzésre fogékony állatokra:
- szarvasmarhákra,
- sertésekre
- és juhokra.
Kifejezetten a juhokra vetítve persze nem elsősorban az Egyesült Királyság reakciójára voltak kíváncsiak az állattartók, sokkal inkább Olaszországéra, amely a magyar export 95-98 százalékának célországa a húsvéti időszakban. Az olasz hatóságok végül úgy határoztak, a helyi vágóhidakon vérvizsgálatokat végeznek a Magyarországról érkező bárányokon. Ez az intézkedés azonban jelentősen lassítja a szállítmányokat, és ez árcsökkenést is eredményez. „Ezért a hazai juhágazat már el is könyvelhet egy másfél milliárd forintos veszteséget, annak ellenére, hogy egyetlen kiskérődzőben sem mutattak ki vírust” – idézi a Világgazdaság Mezőszentgyörgyi Dávidot, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját.
A járványhelyzet árnyékában különösen megnyugtató lenne tehát a magyar juhtartóknak, ha nem szinte kizárólag külföldre, hanem hazai piacra is termelhetnének. Leginkább ezért terelné az Agrárminisztérium a bárányhús felé a magyar vásárlókat.
Tudtad, hogy a bárányoknak is vannak legjobb barátaik?
A Noé Állatotthon Alapítvány azonban éppen az ellenkezőjét szeretné elérni:
Ne hagyjátok, hogy ezek az ártatlan állatok a húsvéti asztalon végezzék!
A juhok „szelíd, intelligens állatok, amelyek ha boldogok, csóválják a farkukat. És – akárcsak az emberek – ők is élni akarnak” – hívta fel a figyelmet a PETA állatvédő szervezet. Mire egy bárány eléri az egyéves kort, már kifejlett személyiséggel bír. Felismeri családtagjait és az emberi gondozókat is. Mély szociális kötelékeket alakítanak ki, még legjobb barátaik is vannak.
Számos tanulmány rávilágított már, hogy a juhok nem pusztán az olyan alapvető érzelmeket képesek produkálni, mint a félelem, a düh, az unalom, a szomorúság és a boldogság. Ezeknél sokkal összetettebb érzelmekre is képesek lehetnek, mint például az optimizmus, pesszimizmus vagy éppen az empátia. Érzékelni is tudják ráadásul mások – leginkább a nyáj többi tagjának – érzelmi megnyilvánulásait.
