Újra nekiment az Európai Parlament a növényi alapú termékeknek: egy új javaslat értelmében a jövőben tilos lehet a „vegán burger” vagy „növényi steak” elnevezés is. A döntéshozók azzal érvelnek, hogy ezek összezavarják a fogyasztókat. A lapunknak nyilatkozó élelmiszeripari szakértők szerint viszont valójában csak az ipari húslobbi érdekeit védik.
Ismét felmerült, hogy szigoríthatják a növényi helyettesítő termékek elnevezésére vonatkozó szabályokat az Európai Unióban. Csak szűk többséggel ugyan, de októberben megszavazta az Európai Parlament, hogy a jövőben ne lehessen olyan elnevezéseket használni a növényi alapú élelmiszerek csomagolásán, mint a burger vagy a steak.
A javaslat támogatói szerint ez azért indokolt, mert a „húsos” kifejezések használata félrevezető, és megtévesztheti a gyanútlan, hagyományos termékeket kereső vásárlókat. Hogy mire számítanak akkor azok, akik egy doboz macskanyelvet raknak a bevásárlókocsiba, az már egy másik kérdés.
A vásárlóknak inkább hasznos a funkciót egyértelműsítő elnevezés
„Minden kutatás azt mutatja, hogy ez nem igaz. Még a BEUC, az Európai Fogyasztói Szervezet is arra jutott, hogy a vásárlók túlnyomó része tudja ezekről a termékekről, hogy növényi helyettesítők. Sőt: vásárlói szemmel kifejezetten előnyösek a vegán burger vagy a növényi steak kifejezések. Ezek segítenek ugyanis tájékozódni az ideális felhasználással, a termék funkciójával kapcsolatban” – nyilatkozta a Prove-nak Fülöp Zsófia, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (NÉGYOSZ) titkára.
Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője pedig arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is végzett már hasonló felmérést a magyar fogyasztók körében. Ez alapján a vásárlók már négy-öt éve is különbséget tudtak tenni a növényi helyettesítők és a hagyományos állati eredetű árucikkek között.
A NÉGYOSZ élelmiszer-politikai elemzője ráadásul felhívta a figyelmet arra is, hogy a vásárlók rendszerint nem az elnevezés miatt vesznek, vagy nem vesznek meg egy terméket. Az elsődleges szempont a kinézet, az ár és az íz. Éppen ezért az egész vita művi: az emberek ismerik már a növényi termékeket.
„A vásárlók túlnyomó része tudja ezekről a termékekről, hogy növényi helyettesítők.” Fotó: Getty Images
A támogatások is csak lélegeztetőgépen tartják a hús- és tejipart
Az egyes ágazatok költség- és jövedelemviszonyai az AKI Tesztüzemi Információs Rendszer (FADN) adatai alapján évekre visszamenőleg feltérképezhetők. Ebből pedig egy meglehetősen világos kép rajzolódik ki: az állatipari gazdaságok közül a sertéstenyésztők, valamint a tejelő és húsmarhatartó gazdaságok is 2007 és 2021 között szinte minden évet tekintélyes veszteséggel zártak. Egyedül a baromfitartók tudtak tartós és jelentős nyereséges időszakot produkálni 2011 és 2019 között. A 2020-as és 2021-es év azonban már számukra is veszteséges volt.
Egy 2023-ban, a Másfélfokon megjelent elemzés alapján 2021-ben például közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett Magyarországon a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet. Ennek ellenére az állami szubvenciós stratégia 2022-ben sem változott: összesen 1008,7 milliárd forintot fizetett ki abban az évben a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. Ezeknek a juttatásoknak
- közel 20 százalékát közvetlenül az állattenyésztők kapják,
- a kertészetek mindössze 5-6 százalékát,
- a támogatások 40 százalékát szántóföldi növénytermesztésre fordítják, ám ez jelentős részben a nagyipari állattartás takarmányigényét fedezi; közvetetten ugyan, de ezeket a támogatásokat is a tej- és húsipar kapja tehát.
A magyar Agrárminisztérium 2023-ban a Prove-nak nyilatkozva leszögezte, az agrártámogatási rendszer irányait 2027-ig rögzítették egy stratégiai tervben, ezen pedig nem szeretnének módosítani.
Veszteséges, mégis a hús- és tejipar kapja a legtöbb magyar agrártámogatást. Fotó: We Animals Media
Kábel nélküli, elektronikus hanghordozós, digitális fényképezős gépezet
A NÉGYOSZ élelmiszer-politikai elemzője szerint az elnevezésekkel kapcsolatos problémagenerálás valójában arról szól, hogy erőforrást vonjanak el a növényi szektor szereplőinek fejlesztői részlegétől. „A növényi alternatívákat gyártó cégek így kevesebb anyagi forrást csoportosíthatnak a technológiai, termékfejlesztési oldalra. Helyette fizethetnek az új fantázianevek és az új címkék előállításáért” – magyarázta Nagy Ervin, a NÉGYOSZ elnöke. Ráadásul egyértelmű a NÉGYOSZ-elnök szerint az is, hogy az újítás eladások terén is visszaesést generálna a növényi piacon.
Az elnevezéssel kapcsolatos cicaharc miatt a növényi alapokra építkező cégek marketingesének olyan kifejezéseket kellene kitalálni, ami a vásárlókat jó eséllyel összezavarja majd. Amint elkezdjük olyan nevekkel aposztrofálni a helyettesítőket, mint például gabonarudacska, a fogyasztó nem asszociál azonnal arra, hogy az adott terméket a kolbász kiváltására fejlesztették. Innentől kezdve pedig még kevesebb az esély arra, hogy a boltok polcaira nézve ezt a bizonyos növényi alternatívát válassza a vásárló.
Hozzátette, „nem véletlen, hogy a mobiltelefon esetében sem volt cél, hogy kerüljék a telefon kifejezést, miközben piacra dobhatták volna kábel nélküli, hanghordozó, elektronikus, digitális fényképezős gépezet néven is. Nagyjából ez a vita folyik most az élelmiszer-ágazati színtéren.”
Miskolczi István pedig hangsúlyozta, azok a élelmiszerpiaci szereplők, akik most a szigorítás mellett kardoskodnak, idővel szintén kénytelenek lesznek idomulni ezekhez a technológiai újításokhoz. „A fejlődés egyértelműen ebbe az irányba mutat. Végső soron tehát magukat is lábon lövik.”
A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint előbb vagy utóbb minden húsipari vállalat kénytelen lesz a növényi innovációk felé fordulni. Fotó: Getty Images
Az Európai Parlament a nagyobb szigorra voksolt
Az Európai Bizottság eredeti javaslata megengedőbb volt annál, mint amiről végül az Európai Parlament szavazott. Az eredeti verzió például a vegán hamburger kifejezést még engedte volna, az EP-ben megszavazott variáció azonban már ezt is tiltaná. A Prove-nak nyilatkozó, uniós ügyekben jártas szakértő szerint azonban ez „teljesen megszokott és szabályos ügymenet.”
Az uniós szakpolitikákról általában rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek. Ennek során az új javaslatok előterjesztése előtt a Bizottság értékeli azok potenciális gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, majd ennek alapján kidolgozza a jogszabályjavaslatot, amelyet benyújt az uniós jogalkotás két intézményének, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. Kizárólag a Bizottságnak van jogköre jogszabályra javaslatot tenni, így a Parlament mindig a kézhez kapott javaslattal tud dolgozni, de a javaslatot már szabadon módosíthatják a jogalkotási eljárás keretében
– mondta Berkes Rudolf külpolitikai szakértő.
Tagállami szinten nagy összecsapások várhatók
A következő lépés a szakértő szerint, hogy a másik társjogalkotó szerv, a tagállamokat tömörítő Tanács is megvitatja az eredeti javaslatot és a Parlament által elfogadott javaslatokat. „Mivel valószínűtlennek tűnik, hogy első olvasatban a tagállamok egy az egyben elfogadják a Parlament által módosított jogszabálytervezetet, ezért ezt követően rendszerint a Parlament, a Tanács és a Bizottság találkozik, hogy megvitassák a módosításokat.”
Hogy tagállami szinten milyen csatározások várhatók ebben a témakörben, jól mutatja a német agrárminiszter, Alois Rainer közelmúltbeli megszólalása is.
Hagyjuk ezt a vitát, már úgyis késő. Sok német vállalat bebetonozta a helyét a piacon a termékeivel. Milliókba kerülne, ha a vállalkozásoknak mindent újra kellene címkézniük
– nyilatkozta a Merkurnak. A miniszter azt javasolta, az elnevezések helyett inkább az európai agrárpolitika jövőjével foglalkozzanak uniós szinten.
Alois Rainer német agrárminiszter szerint a növényi termékek elnevezését illető vita idejétmúlt. Fotó: Getty Images
Számos módon elbukhat még a javaslat
„Ha a Bizottság nem ért egyet a módosításokkal, a Tanács csak egyhangú határozattal bírálhatja felül a Bizottság által emelt kifogást. A Bizottság vissza is vonhatja a javaslatát, ha úgy ítéli meg, hogy a Parlament túlzott mértékben megváltoztatta azt” – mondta Berkes Rudolf. Amennyiben a három intézmény nem ért egyet a javaslat végleges szövegéről, második olvasatra kerül sor.
A második olvasat során a Parlament és a Tanács további módosításokat javasolhat. A Parlament is blokkolhatja a javaslatot, ha nem ért egyet a Tanáccsal. Ha a Parlament és a Tanács egyetért a módosításokkal, a javaslat elfogadható. Ha nem tudnak megállapodni, egyeztetőbizottságot hoznak létre, amely megpróbál megoldást találni. Ebben a második olvasati szakaszban a Parlament és a Tanács egyaránt blokkolhatja a javaslatot.
A szakértő szerint jogszabállyá csak akkor válhat a javaslat, amikor a Parlament és a Tanács megállapodik annak végleges szövegéről. Azonban még ha ez meg is történik, a szakértő szerint erre még hónapokat kell várni. Addig is a fogyasztók a megfelelő fórumokon – petíciókat támogatva, EP-képviselőiket megkeresve – jelezhetik, hogy nem értenek egyet ezzel a tervezett szigorítással.
