Miért érdemes növényzettel borítani a háztetőt? Mert a zöldtetők nemcsak hűtik a várost és javítják a levegő minőségét, hanem akár 97,5 százalékkal is csökkenthetik a levegőből csapadékba jutó mikroműanyag mennyiségét – derül ki egy sanghaji kutatásból.
A mikroműanyagok már beköltöztek az életünk összes területére: kimutathatók az ivóvízben, az ételeinkben, a szervezetünkben, valamint a levegőben is. Most azonban jó hír érkezett: egy egyszerű, zöld megoldás segíthet csökkenteni a légköri mikroműanyag-terhelést. Ez pedig nem más, mint a zöldtető.
A zöldtető azt jelenti, hogy valódi növényzettel – virágos növényekkel, talajtakarókkal, bokrokkal – borítjuk be a tető felületét. Ezek nemcsak feldobják az urbánus környezetet és javítják a biodiverzitást, hanem a szmog elleni harcban is hatékony fegyverek. Képesek megkötni a levegőben szálló káros anyagokat, szűrik a csapadékot, nem mellesleg pedig természetesen oxigént is termelnek, így aztán már eleve többszörösen jól jár az, aki erre a megoldásra szavaz.
Hogyan segíthet a zöldtető a mikroműanyag-szennyezéssel szemben?
A sanghaji Tongji Egyetem friss kutatása most újabb előnnyel egészítette ki a zöldtetők mellett szóló érvek listáját. Arra jutottak ugyanis a kutatók, hogy ezek csökkenthetik a levegőben lévő mikroműanyag mennyiségét is.
Különféle lakóházak tetejét vizsgálták Sanghajban: volt, ahol csupaszon hagyták a tetőt, máshol viszont kétféle növényt telepítettek rá – olyan fajokat, amelyeket gyakran használnak urbánus környezetben. Az eredmény látványos volt: a növényzettel borított tetők jóval hatékonyabban szűrték ki a mikroműanyagokat a csapadékból.
A mechanizmus viszonylag egyszerű: eső idején a levegőből származó mikroműanyagok a tetőre kerülnek. Ahol nincs növényzet, onnan könnyen visszakerülhetnek a városi vízrendszerbe, a zöldtetők esetén azonban a talaj és a növények lelassítják a víz útját, így a mikroműanyagoknak van idejük leülepedni, megtapadni, tehát a zöldtető – mint egy szivacs – magába szívja, és kiszűri őket. Heves esőzések során a mikroműanyagok több mint 97,5 százalékát is megköthetik, ennek nagy része aztán a talajban ülepedik le. A zöldtető nem pusztán eső esetén hasznos, a növények jelentős szerepet játszanak a levegőben szálló részecskék megkötésében is.
Fontos azonban az is, hogy az építésnél kerüljük a műanyag elemeket, hiszen ezek idővel szintén mikroműanyaggá válhatnak, így maga a zöldtető is a probléma forrásává minősülhet vissza.
Ha egy Sanghaj méretű metropolisz tömegesen alkalmazná a zöldtetőt az épületeken, a kutatók szerint évente akár 56 tonna mikroműanyag is kiszűrhetne. Egyéni és városi szinten is érdemes tehát elgondolkodni a zöldtetők telepítésén. Nemcsak esztétikai vagy klímavédelmi okokból, hanem azért is, mert segíthetnek egy szabad szemmel ugyan láthatatlan, de egyre súlyosabb környezeti probléma enyhítésében.
Nemcsak Kínában ismerték fel a zöldtető hatékonyságát: a 2019-ben, New Yorkban elfogadott Green New Deal célja, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget 30 százalékkal csökkentse 2030-ra. A terv egyik pontja, hogy az újonnan épülő kereskedelmi vagy lakóépületnek zöldtetőt kell kialakítaniuk, vagy napelemmel kell ellátniuk a tetőszerkezetüket.
Magyarországon is zöldülnek a tetők
A zöldtetők iránti igény már a századforduló előtt felmerült Magyarországon: 1998-ban megalakult a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSZ). 2012-ig pedig több mint kétmillió négyzetméter zöldtetőt telepítettek az országban.
A proNatur Kft. gondozásában ráadásul még kézikönyv is megjelent Flóratetők tervezési és kivitelezési szempontjai címmel, bő tíz évvel ezelőtt. Ez volt az első magyar nyelvű műszaki szakkönyv ebben a témában. Ma már tehát Magyarországon sem futurisztikus és elérhetetlen álom, hogy növényekkel borított lakóházunk vagy irodánk legyen.
