Az emberi tevékenység következtében egyre melegedő éghajlat számos állatfaj életére hatással van. A rovarok esetében is megfigyelhetők olyan változások, amelyek a klimatikus viszonyok következtében jelentek meg. Ezek a változások kihatnak olyan fontos területekre is, mint a párválasztás és a szaporodás.
A változó éghajlati viszonyok, valamint az ezt előidéző emberi tevékenységek a legtöbb állatfajra hatással vannak. Legyen szó a csökkenő élettérről, a műanyaghulladék felhalmozódásáról, a szélsőséges időjárási viszonyokról vagy az évek óta pusztító, biodiverzitást fenyegető járványokról, az éghajlatváltozás és az emberi jelenlét a legtöbb fajtól alkalmazkodást igényel.
A rovaroknál az egyik legszembetűnőbb változás az egyedek színében figyelhető meg. A változó hőmérsékletre ugyanis változó színekkel reagálnak az egyes rovarfajok, ez viszont az állatok életének számos területére hatással van. Egy friss tanulmány annak járt utána, milyen módon hat a színváltoztatás a rovarok párválasztási lehetőségeire és szaporodására – írja a The Guardian.
A rovarok alkalmazkodnak, de ennek ára van
Egy rovar színét számos környezeti tényező befolyásolhatja, mint például a hőmérséklet, a páratartalom és az UV-sugárzás. A színek jelentősége pedig kritikus fontosságú.
A fajok közötti, illetve fajon belüli kommunikációban egyaránt nagy jelentősége van, de a párválasztásban, az álcázásban is nagy szerepet játszik. Egy rovar színeinek megváltozása, világosabbá vagy sötétebbé válása nagymértékben befolyásolja az egyed életét.
Egyrészről örülhetnénk, hiszen a rovarok alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz. Vagyis azt gondolhatnánk, nincs miért aggódnunk. Aztán másnap arra kelünk, hogy hirtelen nem találják egymást, mert elvesztették a párválasztáshoz szükséges színeiket
– mondja Mariella Herberstein, az ausztráliai Macquarie University ökológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Az általánosan elterjedt tudományos nézet, hogy a növekvő hőmérséklettel a rovarok színe világosabbá válik, mert kevesebb melaninpigmentet termelnek, ezáltal kevesebb hőt és sugárzást szívnak magukba. Ugyanezen a párhuzamon maradva, a hidegebb területeken élő rovarok jellemzően sötétebbek, hogy több hőt tudjanak megkötni, ezáltal hosszabb ideig maradhassanak aktívak.
A melaninnak viszont a rovar színének meghatározásán kívül a káros sugárzás elleni védelemben, valamint a különböző paraziták és kórokozók elleni védelemben is szerepe van. Ezért az előbb említett tudományos nézőpont nem általános érvényű, nem alkalmazható minden rovarra.
Ami szöget ütött a fejembe, hogy nincs egy mindegyik rovarra általánosan alkalmazható szabály. Elég sok dolgunk van még ezen a területen. Nem jöttünk még rá a dolog nyitjára
– fogalmazott Michael Moore, a denveri University of Colorado biológusa.
Moore az ebben a cikkben szereplő tanulmányban nem működött közre, de 2021-ben hasonló vizsgálódásokat végzett a hím szitakötőkkel kapcsolatban, akiknek a szárnymintázata a hőmérséklet emelkedésének hatására kifakult.
Más módokon is érinti a rovarokat emberi tevékenység
Az, hogy az egyes rovarok színváltozása milyen módon hat a fajok sikerességére, mekkora mértékben befolyásolja a párválasztási és szaporodási képességeket, egyelőre nem tiszta.
Az viszont biztos, hogy vannak olyan rovarok, amelyek profitálnak az egyre melegedő éghajlatból és az egyre enyhébb telekből. A trópusi betegségeket terjesztő szúnyogfajok közül van, amelyik Magyarországon is gyökeret vert már, ugyanis kényelmesen áttelelnek az enyhe évszaknak köszönhetően.
Más rovarok viszont megsínylik az emberi tevékenység hatásait. A beporzók illatérzékelése egyes kutatások szerint sokat romlik a légszennyezés hatására. Az emberi életvitel fenntartásához is elengedhetetlen szereppel bíró beporzók számának folyamatos csökkenése az előző évezred vége óta megfigyelt jelenség.
