Nem mindennapi jelenséggel szembesült egy kaliforniai vadállatbefogó: neonkék színű volt a vaddisznó húsa. A hatóságok riadót fújtak, miután kiderült, hogy az elszíneződés rágcsálóknak szánt méreg hatására történt. Magyar kutatók is jelezték már, hogy a ma használt rágcsálóirtók az egész ökoszisztémára nézve veszélyesek.
Több milliárd dolláros károkat okoznak a vaddisznók és a házi sertések hibridjei az Egyesült Államokban. Feltúrják a mezőgazdasági területeket, és veszélyeztetik az őshonos állatok élőhelyét. Nem meglepő tehát, hogy Kaliforniában egész iparág jött létre, amely a vaddisznók befogására specializálódott. Az emberek több ezer dollárt is képesek fizetni azért, hogy megszabaduljanak ezektől az állatoktól.
Dan Burton cége, az Urban Trapping Wildlife Control is ezzel foglalkozik – a férfi a közelmúltban nem mindennapos jelenségre figyelt fel.
Nem kicsit volt kék
Burton észrevette, hogy a vaddisznók húsa elkékült. „Nem csak egy kicsit volt kék – áfonya-neonkék árnyalatról van itt szó” – idézi a Los Angeles Times.
Sejtette, hogy mérgezésről lehet szó, ezért értesítette a Kaliforniai Hal- és Vadvédelmi Hivatalt (CDFW) a furcsa jelenségről. A CDFW pedig megerősítette a férfi feltételezését. A hivatal közleménye szerint a Monterey megyében talált vaddisznók húsának szokatlan elváltozása arra utal, hogy az állatok difacinon nevű véralvadásgátló rágcsálóirtó szerrel érintkeztek. Ez egy széles körben használt méreg, amelyet a gazdák patkányok, egerek, mókusok és más apró állatok irtására egyaránt bevetnek.
Később kiderült, hogy a környéken elhelyezett mókuscsapdák okozhatták a méreg átterjedését a vaddisznókra.
A hatóságok arra kérték a vadászokat, hogy ne fogyasszanak olyan állat húsából, amelyben kék pigmentáció jelei mutatkoznak, és azonnal jelentsék a hatóságoknak.
Egy 2018-as tanulmány szerint Kalifornia vidéki és városi területein élő vaddisznók és medvék jelentős része szennyezett rágcsálóirtó szerekkel: a vizsgált 120 vaddisznóból 10, míg a 12 medvéből 10 mutatott szennyezettséget.
Méreg a vadvilág szöveteiben
A kártevőknek aposztrofált állatok irtására világszerte alkalmazott módszer a mérgezés, ám ez komoly károkat tud tenni a rágcsálókat elfogyasztó állatokban, és így az egész ökoszisztémában. Magyar kutatók is magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak elhullott görények májmintáiban. Az esetek közel felében (46 százalékában) különféle méregmaradványokat észleltek.
Aggodalomra ad okot Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója szerint, hogy a ma használatos rágcsálóirtó szerek már kis mennyiségben is halálosak. A ragadozók szervezetébe jutva, ha nem is okozzák azonnal az állat pusztulását, nagymértékben hozzájárulnak a korai elhulláshoz. A véralvadásgátlók hatására romlik a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége, de mozgáskoordinációs problémákat is okozhatnak – ami gyakoribb közúti vadbalesetekhez vezethet.
Joggal merülhet fel ugyanakkor a vadhúst fogyasztókban is a kérdés, vajon került-e kapcsolatba rágcsálóirtóval a tányérjukon lévő vad. 2022-ben egy kanadai kilencfős társaság megtapasztalhatta, milyen kockázatokkal járhat az, ha vadhúst esznek. Ők ugyan nem méreg miatt betegedtek meg: miután medvehússal próbálták feldobni a családi sütögetést, hat embernél diagnosztizáltak trichinellózist. Ez egy ritka betegség, amelyet egy szabad szemmel nem látható fonalféreg okoz.
A hús emésztése során a húsban levő, tokkal borított lárvák életképessé válnak, a nyirokutakba, majd a véráramba, izomzatba jutnak, és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak
– írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) trichinellózisról.
A Nébih szerint egyébként házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása is okozhat ilyen fertőzést.
