A sajtószabadság világnapja alkalmából kiadott UNESCO-jelentés szerint egyre gyakoribbak az újságírókat érő támadások. A környezetvédelmi hírekkel foglalkozó újságírók közel háromnegyedét érte valamilyen atrocitás a munkájából kifolyólag az elmúlt tizenöt évben. A jelentésből kiderül az is, hogy a világon mindenhol előforduló, globális trendről van szó.
Minden év május 3-án emlékeznek meg a szabad sajtó fontosságáról az ENSZ által megalapított sajtószabadság világnapja alkalmából. Jellemzően ekkor készülnek el azok a beszámolók is, amelyek a globális sajtó helyzetét hivatottak felmérni.
Az UNESCO által készített Press and Planet in Danger című jelentés a környezetvédelmi témákról tudósító, a szabálysértéseket feltáró újságírókat és médiaügynökségeket érő fenyegetésekkel kapcsolatban közölt lesújtó adatokat. Eszerint az utóbbi tizenöt évben az újságírók körülbelül 70 százalékát érte valamilyen atrocitás – olvasható az UNESCO oldalán.
A klímakrízisről szóló megbízható, tudományosan alátámasztott tájékoztatás nélkül esélyünk sincs megoldani azt. Az eseteket feltáró és híreket szállító újságírók mégis elfogadhatatlanul nagy veszélynek vannak kitéve munkájuk során, a közösségi médiát pedig elöntik a klímaváltozással kapcsolatos álhírek. A sajtószabadság világnapján meg kell erősítenünk a szabad sajtó iránti elköteleződésünket és meg kell védenünk az újságírókat
– mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.
A jelentés alapján 2009 és 2023 között legalább 749 környezetvédelmi újságíró szenvedett el zaklatást, fenyegetést, jogi és digitális támadást, fizikai bántalmazást, vagy vált gyilkosság áldozatává. Az utóbbi öt év pedig különösen megrázó adatokkal szolgál: 2019 és 2023 között az atrocitások 42 százalékkal megemelkedtek a 2014 – 2018-as periódushoz képest. Az utóbbi tizenöt évben meggyilkolt 44 környezetvédelmi újságíró ügyében csupán öt alkalommal született ítélet. Vagyis az esetek közel 90 százalékában megúszta az elkövető.
Vannak országok, ahol az ilyen munkát végző személyek nagyobb veszélynek vannak kitéve, de általánosságban elmondható, hogy globális jelenségről van szó. A jelentés alapján a világ minden tájáról, összesen 89 országból jelentettek ilyen jellegű támadásokat és fenyegetéseket.
Az újságírók helyzete egyre rosszabb
A környezetvédelmi problémákat, szabálysértéseket feltáró hírközlői munka sok esetben sért befolyásos céges, vagy akár állami érdekeket. Az ilyen típusú tényfeltárói munkán dollármilliárdos üzletek, vagy politikai választások is múlhatnak.
Emiatt lehet, hogy a több mint 900 megkérdezett újságíró közül 45 százalék nyilatkozott úgy, hogy alkalmaztak már öncenzúrát. Ennek okaként a fizikai retorziótól való félelmet, a forrásuk lelepleződésének lehetőségét említették. Illetve azt, hogy tisztában voltak vele, hogy a cikkük magasabb körökben mozgók érdekeit sérti.
Azért is különösen aggasztó, hogy egyre inkább célponttá válnak az újságírók, mert sok esetben ők az egyetlen olyan forrás, ahonnan megfelelő módon tájékozódhat a társadalom az egyes környezetvédelmi ügyekről. Az ő munkájuk nélkül a részrehajlás nélküli, független és megbízható tájékoztatás kerül veszélybe.
