Törökország szerint hazugság, hogy Görögország a tengerek védelmében hozna létre két új védett területet az Égei- és a Jón-tengeren. Az ankarai külügyminisztérium szerint a háttérben valójában geopolitikai okok húzódnak. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ugyanakkor egyéb lépéseket is beharangozott a tengeri élővilág megóvása érdekében – ezeket az intézkedéseket Törökország nem kommentálta.
A görög-török viszálykodás világhírű, a két ország vezetői számos kérdésben hajba kaptak már egymással. Tavaly júliusban, a vilniusi NATO-csúcstalálkozón Recep Tayyip Erdogan török elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő megállapodott egymással abban, hogy kísérletet tesznek a kétoldalú kapcsolatok újraépítésére. Mindketten azt ígérték, hogy a korábbiaknál jóval aktívabban igyekeznek majd használni a két kormányzat közötti kommunikációs csatornákat a vitás kérdések tisztázására.
Úgy tűnik azonban, hogy ezek a bizonyos kommunikációs csatornák még mindig nem a várakozásoknak megfelelően működnek. A görög kormány tengeri élővilág védelmében tett bejelentése nyomán ugyanis a török országvezetés sutba vágta korábbi konfliktuskezelési ígéreteit.
Mit is tesz Görögország a tengerek védelme jegyében?
„A mi óceánunk” konferencia idei helyszíne Athén volt, ez adta az inspirációt a görög kabinetnek egy komplex tengervédelmi projekt bejelentéséhez. Maga a görög miniszterelnök tette közhírré, hogy a védettnek minősített tengeri területeken 2026-ig betiltják a fenékhálós halászatot – írja a Euronews. 2030-ra pedig azt szeretné elérni a kabinet, hogy már ne legyen olyan görög fennhatóság alá eső terület, ahol ezzel a módszerrel élnének.
A fenékhálós halászat keretében vonóhálókat húznak végig a tenger fenekén, ez pedig két szempontból is káros.
- Egyrészt károsítja az élővilágot, élőhelyeket tesz tönkre;
- másrészt pedig felkavarja a szénben gazdag üledéket.
A fenékhálós halászatot érintően Európa-szerte vezettek már be korlátozásokat, de teljes tilalomra eddig nem volt példa.
Az óceán nagy árat fizetett már az emberiségnek tett szolgálataiért. Életünk és megélhetésünk fontos forrása volt, mi viszont nem nyújtottunk cserébe semmit. Így hát ma sürgősen cselekednünk kell. A világunk gyorsabban változik, mint ahogy mi alkalmazkodni tudnánk ezekhez a változáshoz. Ez pedig óriási nyomást teremt: politikait, gazdaságit, fizikait és társadalmit egyaránt
– mondta Micotákisz.
A görög kabinet azonban nem elégedett meg ennyivel, további lépéseket is kidolgozott a tengerek védelmében. Monitorozzák majd a tengeri szennyezéseket, valamint igyekeznek majd minél hatékonyabban visszaszorítani ezeket. Biztonsági lépések várhatók továbbá a nagyobb tengeri emlősök és hajók közötti ütközések megelőzésére. A vizek műanyag-szennyezettségét 2030-ra 50 százalékkal csökkentenék a 2019-es szinthez képest.
Mindezeken felül pedig két új tengeri védett területet szeretnének létrehozni az Égei- és a Jón-tengeren. Az athéni kormány összesen 780 millió eurót költhet az új tengervédelmi programjára a várakozások szerint.
Törökország zöldmosásra gyanakszik
A török országvezetés nem ájult el a tengerek védelmében tett görög lépésektől. A török külügyminisztérium szerint a környezetvédelmi indoklás valójában csak álca, amelynek csomagolásában geopolitikai érdekeit szeretné érvényesíteni Athén.
Köztudott, hogy Görögország régóta próbál már előnyhöz jutni szinte minden platformon az égei-tengeri problémák terén. Bár a közelmúltban enyhültek a feszültségek a két ország között, úgy tűnik, Görögország most épp a környezetvédelmi gondok adta lehetőséget aknázná ki
– utalt a török külügyminisztérium az évtizedek óta tartó vitára az égei-tengeri szigetek helyzetéről és a tengeri határokról.
A görög külügyminisztérium azzal vágott vissza, hogy Ankara környezetvédelmi kérdést próbál átpolitizálni. Ugyanakkor azonban környezetvédelmi szervezetek is kritikával illették az athéni terveket. Többek között a Greenpeace is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a lépések még közel sem elegendőek a tengerek védelmében. Rámutattak, hogy az energiaforrások utáni mélytengeri kutatások például kulcsfontosságú tengeri élőhelyeket tesznek tönkre. Ezeknek a korlátozásáról márpedig nem határozott a kabinet.
Kiemelt kép: Az Ocean Rebellion környezetvédelmi csoport aktivistái egy fenékhálós halászhajó szobra mögött mélytengeri halászhálóban fekszenek a Clyde folyó partján, miközben az ilyen halászati módszer által okozott károk és az óceánok és part menti vizek károsodása ellen tiltakoznak a skóciai Glasgowban 2021. október 30-án. Fotó: Getty Images
