Lehetőséget kapott az Európai Unió végrehajtó testülete a szőrmeipar uniós szintű ellehetetlenítésére. A bizottság azonban a teljes körű tilalom kezdeményezése helyett inkább az időnyerésre voksolt.
Az Európai Bizottság (EB) civil kezdeményezésre foglalkozott a közelmúltban szőrmeipari kérdésekkel. Arról kellett határozniuk, kezdeményezik-e annak tilalmát, hogy kizárólag a bundájukért tartsanak és öljenek le állatokat az Európai Unióban.
Uniós jogszabály, hogy a bizottságnak meg kell fontolnia azon petíciókban foglaltakat, amelyeket legalább egymillió EU-s állampolgár aláírt. Azt pedig, hogy a szőrmeipari tenyésztést, valamint ez ehhez kapcsolható termékek uniós forgalmazását betiltsák, másfél millió uniós lakos követelte.
Az Európai Bizottság azonban elhatárolódott az ügyben a határozott fellépéstől.
Nem sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben
– mondta Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság állatjóléti biztosa.
Elásták egy időre a szőrmeipar kérdését
Az EB tehát hárított, és az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóságának (EU Food Safety Authority, EFSA) passzolta a labdát, 2025 márciusáig várják tőlük a szakvéleményt ebben az ügyben. „Az EU szakpolitikai döntéshozatalát ebben a kérdésben határozottan a tudomány fogja vezérelni” – szögezte le Kiriakídisz.
A bizottság csak jóval a hatósági értékelést követően dönt arról, indokoltnak látják-e a tilalom bevezetését. Legkorábban 2026 márciusában nyilatkozhat a testület ezzel kapcsolatban.
Az uniós állatjóléti biztos szerint a döntéshozatalt azért sem siették el, mert a szőrmeipar még mindig jelentős gazdasági ágazat bizonyos tagállamok számára. Ráadásul a legtöbb esetben vidéki, gazdaságilag kiszolgáltatottabb közösségek élnek meg ebből.
Európában 2014-ben 45 millió nyércet tartottak a bundájukért a brüsszeli székhelyű Eurogroup for Animals állatvédelmi szervezet szerint. Ez a szám pedig 2021-re mintegy 12 millióra csökkent éves szinten. Az uniós tagállamok közül Finnországban és Lengyelországban van a legtöbb szőrmefarm.
Mélységesen elkeserítő és aggasztó, hogy a Bizottság kibújik azon felelősség alól, hogy határozott lépéseket tegyen az elavult és szükségtelen szőrmekereskedelem felszámolása érdekében
– jelentette ki a bizottsági döntést követően Joanna Swabe, a Human Society International állatjóléti szervezet európai részlegének igazgatója. Hozzátette, a halasztás annak fényében különösen elszomorító, hogy virológusok már több alkalommal is jelezték a szőrmefarmokban rejlő járványveszélyt.
Az Una Terra állat- és környezetvédelmi szervezet rámutatott, az Európai Unióban a tagállamok többsége már teljesen vagy részben betiltotta a prémtenyésztést. Ennek híján pedig szigorúbb állatjóléti, környezetvédelmi és közegészségügyi szabályozásokat vezettek be ezen a területen.
(Euronews)
