Majdnem az egész globális népesség egészségtelen levegőt lélegzik be – derül ki egy új, a légszennyezést vizsgáló tanulmányból. Mindössze hét olyan országot nevez meg a kutatás, ami az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak eleget tesz levegőminőség szempontjából.
Szinte mindenhol magasabb a légszennyezés, mint ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egészségesnek mondható lenne. Erre az eredményre jutott egy levegőminőséggel foglalkozó svájci cég, az IQAir új kutatásában.
A tanulmányból kiderül, mindössze hét ország tartotta a tavalyi év során a leginkább aggodalomra okot adó finomrészecskék, a PM2,5 szintjét a WHO által ajánlott maximum alatt. Ezt a szervezet úgy határozza meg, hogy ezeknek a részecskéknek a koncentrációja az éves átlag szintjén nem haladhatja meg az 5µg-ot köbméterenként.
Ezek az országok
- Ausztrália,
- Új-Zéland,
- a Bahama-szigetek,
- Barbados,
- Grenada,
- Észtország és
- Izland.
A legszennyezettebb ország a közép-afrikai Csád volt, amit Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India követnek. Ezek mindegyikében legalább tízszer – a listavezető Csádban 18-szor – magasabb a PM2,5 szintje a WHO-ajánlásnál.
A légszennyezés csökkentése több millió halálesetet előzhetne meg
Azért a PM2,5 az, amit a levegőminőséggel legtöbbször összefüggésbe hoznak, mert ezek azok a részecskék, amelyek a légúti, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez leginkább hozzá tudnak járulni. Apró méretük miatt ugyanis könnyen a tüdőbe és a véráramba jutnak, ezáltal összefüggésbe hozhatóak különböző tüdőbetegségekkel, szívproblémákkal, agyvérzéssel és a korai elhalálozással is, valamint a mentális betegségekkel is.
Továbbra is a légszennyezés az egyik legsúlyosabb környezeti fenyegetés az emberi egészségre nézve. A WHO szerint a globális népesség 99 százaléka olyan helyen él, amely nem felel meg a levegőminőségi ajánlásoknak
– írják a tanulmány szerzői.
Hozzáteszik, a légszennyezés a második fő tényező globálisan a halálozási okokat tekintve. Beleértve az öt év alatti gyerekeket is, akiknél az elsődleges tényező az alultápláltság. „Csak 2021-ben 8,1 millió haláleset a légszennyezés számlájára volt írható, amelynek 58 százaléka a kültéri PM2,5-szennyezésnek tudható be” – teszik hozzá.
Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója hangsúlyozta, a légszennyezés nem azonnal öl – akár két-három évtizedbe is telhet, mire kifejti hatását. Az ehhez köthető halálesetek nagy része pedig megelőzhető volna, ha a WHO-ajánlásoknak a kormányok eleget tennének.
Van változás, csak lassú – és talán még lassabb lesz
Bár még mindig nem felel meg a legtöbb ország az ajánlásoknak, az IQAir kiemelte, az előző évhez képest van némi pozitív változás. A 2023-as adatok szerint ugyanis a vizsgált városoknak mindössze 9 százaléka felelt meg az előírásoknak, míg a mostani eredmények alapján 17 százaléka.
A tanulmány szerint Magyarországon a PM2,5-öt tekintve 12,93 µg/m³ az átlagos légszennyezés – ez 2,6-szorosa a WHO által ajánlott 5µg-os maximumnak. Ezzel a 84. legszennyezettebb országnak számítunk. A legrosszabb levegőt Miskolcon mérték.
„Míg ez jelent valamennyi előrelépést, rengeteg munka van még, ami elvégzésre vár, ha meg akarjuk védeni az emberek egészségét, különösképp a gyerekekét” – írják a kutatók a jelentés összefoglalójában.
Az adatok némiképp hiányosak, sok perifériás ország ugyanis az amerikai nagykövetségek és konzulátusok épületeire szerelt levegőminőség-mérőket használta a légszennyezés nyomon követéséhez. Ezeket az érzékelőket azonban nemrég leállították Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli megszorítás-hullámának keretében. A kormány levegőminőséget nyomon követő oldaláról, az Airnow.gov-ról 17 évnyi adat került törlésre, beleértve a világ legrosszabb levegőminőségével küzdő Csádot is.
„A legtöbb országnak van pár másik adatforrása, de Afrikát ez nagyon súlyosan fogja érinteni, mert sok esetben ezek az érzékelők biztosítják az egyetlen nyilvánosan hozzáférhető, valós idejű levegőminőség-ellenőrző adatforrást” – mondta Christi Chester-Schroeder, az IQAir levegőminőség-tudományi menedzsere.
