Az ázsiai ország szeretné standardizálni a kínai piacon elérhető vegán termékekre vonatkozó előírásokat és szabványokat, ezért döntöttek úgy, hogy saját rendszert készítenek.
A China Vegan Society és a China Biodiversity Conservation and Green Development Foundation (CBCGDF) több mint 20.000 néző előtt streamelte azt a videókonferenciát, amin bemutatták azokat a cégeket és szervezeteket, akik az ország új vegán hitelesítési pecsétjének legelső birtokosai.
A hazai piacra készült szabványt még 2021-ben kezdte el kidolgozni a China Vegan Society, a CDCGDF Biológiai és Tudományos Etikai Bizottsága (Biological and Scientific Ethics Committee), a Bejing Soybean Foods Association, és még egy tucat kínai és nemzetközi élelmiszergyártó cég.
A hitelesítési rendszer és a pecsétek érdekessége, hogy külön jelölést alkalmaznak azokra a vegán élelmiszerekre, amelyek nem tartalmazzák „az öt átható, erős illatú zöldséget” – fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, snidling és ördöggyökér –, amelyet sok kínai nem fogyaszt egészségügyi, valamint vallási megfontolásból.
A szabvány célja, hogy átláthatóbbá tegye a termékpalettát a vásárlók számára, egységesítse a „vegán” jelző alá tartozó előírásokat, növelje a vásárlók vegán termékekbe vetett bizalmát, és hogy megpróbálja a vásárlókat és a gyártókat is az állati eredetű hozzávalóktól mentes termékek irányába terelni.
A beszélgetés elején a CDCGDF főtitkárhelyettese, Ma Yong a hitelesítési rendszer előnyei mellett arról beszélt, hogy Kína történelmében fontos szerepet játszottak a növényi alapú étrendek, és hogy ezek elősegítik az ország fenntartható fejlődését.
Kína és a vegánság
Az ázsiai ország étrendjében tradicionálisan előkelő helyen szerepelnek a növények.
2022-ben az ország lakosságának 5 százaléka volt vegán, ez több mint 72 millió embert jelent.
A lakosság nagy részének nem okoz gondot vegán termékeket vásárolni, vagy beülni egy akár kizárólag vegán ételeket felszolgáló étterembe, ám az elszigetelt, vidéki területeken ez sokaknak még most is problémát jelenthet. De elmondható, hogy a lakosság nagy részének adott a lehetőség a növényi alapú étkezésre.
A növekvő élelmiszer-biztonsági és egészségügyi tudatosság – akár a Covid19 kapcsán is – egyre több embert terel a növényi táplálkozás irányába. Ráadásul az ázsiaiak többsége alapból laktózérzékeny, ami megkönnyíti az ételek veganizálását, hiszen a tehéntejjel általában nem kell számolni.
Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a mozgalom és a növényi táplálkozás iránt érdeklődők száma egyre csak növekszik.
