Juhhimlő miatt számolták fel Romániában két gazdaság állatállományát. A vírus romániai megjelenése miatt Magyarországon is szigorításokat vezettek be. Az élő kiskérődzők szállítását fokozottan ellenőrzik, és az Agrárminisztérium óvatosságra inti a magyar állattartókat.
Első ízben mutatták ki a juhhimlőt Romániában, a Duna mentén található Teleorman megyében – számolt be a Magyar Távirati Iroda (MTI). A román hatóságok meghozták a fertőzés elterjedésének megelőzését célzó intézkedéseket – közölte a román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) szerdán.
A juhhimlő egyébként nem kizárólag a juhokra, hanem a kecskeállományra is veszélyes. Rendkívül fertőző, lázzal és az állatok bőrén megjelenő vörös kiütésekkel járó vírusos betegség. A kórokozó elsősorban az állatok közötti közvetlen érintkezéssel, a himlőhólyagokból származó váladékkal terjed, de a környezet is hosszú ideig fertőzött marad, mert a vírus rendkívül ellenálló a szárazsággal szemben – figyelmeztetett a román állategészségügyi hatóság.
Az állategészségügyi szakemberek két – 702 juhot és 31 kecskét – tartó gazdaság rutinellenőrzése során öt mintában mutatták ki a fertőzést. A hatályos törvények szerint a megyei válságstáb a teljes állatállomány azonnali elpusztításáról döntött, a tetemeket pedig elföldelték.
Az ANSVSA a kórokozó romániai megjelenéséről értesítette az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) is.
Magyarországon megtették az óvintézkedéseket a romániai juhhimlő miatt
A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében Pásztor Szabolcs országos főállatorvos szigorú megelőző intézkedéseket rendelt el, többek közt az élő kiskérődzők szállításának fokozott ellenőrzését – tájékoztatta a Prove-ot az Agrárminisztérium.
A romániai és bolgár kiskérődzők pestise, valamint a görög juh- és kecskehimlő-kitörések miatt uniós jogszabály szerint tilos ezen országokból élő kiskérődzőket más tagállamba szállítani.
Hangsúlyozták, hogy Magyarországon nem mutatták ki a vírus jelenlétét. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, arra kérik a magyar gazdákat, hogy tartsák be a szabályokat, és ismeretlen helyről, ismeretlen eredetű élő állatot ne vásároljanak.
A minisztérium szerint a juhhimlő 8-13 napos lappangás után lép fel, súlyosabb esetben a tüdőt is megtámadhatja, emberre nem veszélyes. Leginkább Délkelet-Európában, Afrikában és Ázsia egyes területein fordul elő.
Mindeközben újabb madárinfluenza-megbetegedést május eleje óta nem állapított meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A hatóság így feloldotta a kitörések körül felállított megfigyelési körzeteket. Június elején pedig a ragadós száj- és körömfájás miatt életbe léptetett korlátozásokat is felszámolták.
