Az urbanizáció nemcsak az emberek életét formálja át, hanem a vadon élő állatok viselkedését is. New Jersey-ben egy tanulmány szerint egy fiatal Cooper-héja alkalmazkodott a forgalomhoz, hogy hatékonyabban vadászhasson.
A természet alkalmazkodóképessége újra és újra megmutatkozik. legutóbb egy városi Cooper-héja szolgáltatott erre bizonyítékot. Egy – a Frontiers in Ethology folyóiratban megjelent – esettanulmány szerint egy fiatal nőstény héja egészen elképesztő vadászstratégiát dolgozott ki New Jersey-ben: megtanult hasznot húzni a sűrű forgalomból.
A megfigyelés során a héja a forgalmas útkereszteződésekben leselkedett, és a piros lámpánál várakozó autók mögé rejtőzve közelítette meg zsákmányát. Amikor a lámpa zöldre váltott, és az autók elindultak, a madár a hirtelen mozgás okozta zűrzavart kihasználva csapott le a meglepett galambokra. Képes volt tehát felismerni és kihasználni a közlekedés ritmusát a vadászat során.
Amikor rájöttem, hogy mi folyik itt, lenyűgözött, erre nem is számítottam. Másrészt viszont minden alkalommal, amikor tanulmányozok egy-egy fajt, az okosabbnak bizonyul, mint amire számítottam
– idézi a The Guardian Vladimir Dinets zoológust, a tanulmány szerzőjét.
Nem a héja az egyetlen ügyes alkalmazkodó
Nem ez az első eset, hogy ragadozók városi környezetben új stratégiát fejlesztenek ki.
- A varjak például diót, de apró gerinceseket is ráejtenek a forgalmas utakra, hogy azokat az autók összetörjék vagy megöljék azokat számukra.
- A dögevő madarak előszeretettel járőröznek a forgalmas utakon, hogy azonnal falatozhassanak a frissen elütött állatokból.
- De kisebb madarakat is figyeltek már meg, amint a ragadozók elől az autók mozgását kihasználva próbálnak elillanni.
Ez a fajta viselkedés ráadásul nem veleszületett, hanem tanult – mutat rá Dinets. A zoológus szerint ez az eset jól példázza, hogy az állatok – különösen a madarak – képesek komplex emberi környezethez igazodni, és intelligensen reagálni a kihívásokra. A városi környezetben élő ragadozók számára az ilyen stratégiák létfontosságúak lehetnek a túléléshez.
A héja esete bizonyítja, hogy a városi ökoszisztémákban élő állatok viselkedésének tanulmányozása fontos lehet a természetvédelem és a várostervezés szempontjából is. Az urbanizáció ugyanis nemcsak veszélyforrás lehet az élővilág számára, hanem – ha hagyjuk – lehetőség is az alkalmazkodásra. A városi élőhelyek megfelelő kialakítása és fenntartása elősegítheti az adaptív viselkedések kialakulását, és hozzájárulhat a biodiverzitás megőrzéséhez.
