Dél-Korea régóta a szektor egyik meghatározó szereplője, most viszont hivatalos kormányzati terv született a növényi alapú élelmezési rendszer támogatására. A nemzeti stratégia többek között magában foglalja az alternatív fehérjék fejlesztését és kutatását, illetve az export elősegítését. Emellett a termelésben kiemelt szerepet kapnának a koreai mezőgazdasági termékek. A kormányzati terv kezdetét decemberre időzítik.
Nem sokkal azután, hogy Dánia bemutatta a növényi alapú élelmiszer-ellátás népszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó terveit, Dél-Korea is előállt egy hasonló nemzeti stratégiával. A két program célkitűzései között elég sok a hasonlóság, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy mindkét stratégia az alternatív fehérjeforrások térnyerését igyekszik elősegíteni.
A dél-koreai direktíva – a dánhoz hasonlóan – a növényi alapú szektor kutatását és fejlesztését helyezi előtérbe, ehhez egy külön erre a célra épített kutatóközpontot hoznának létre. Emellett igyekeznek megteremteni a lehetőséget az élelmiszerek exportjának is. Komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hazai élelmiszergyártásban a koreai alapanyagok kapjanak elsősorban szerepet.
A növényi alapú étkezés lassan megatrenddé válik. Úgy kalkulálunk, hogy a globális növényi alapú élelmiszerpiac akár 35 ezermilliárd vonra is növekedhet az elkövetkezendő évtizedben
– mondta Jung Hyun-hak, a CJ CheilJedang élelmiszergyártó vezetője.
Dél-Korea a növényi alapú forradalom élvonalában
Az országban régóta növekszik a növényi szektor, a lakosok pedig kifejezetten pozitívan állnak az újdonságokhoz. Ahogy a világon mindenhol, itt is a 20-30 éves generáció az, mely a legbefogadóbb az új termékek iránt. Az országban számos sikeres növényi élelmiszergyártó cég tevékenykedik, akik komoly gazdasági sikereket könyvelhettek el az utóbbi években. A Jigu Sikdan (Fulmu Food) például egy év alatt 43 milliárd von (~ 11,6 milliárd forint) forgalmat generált. Szakértők szerint a dél-koreai növényi alapú élelmiszeripari szektor 2026-ra akár 280 milliárd vonra is növekedhet.
Nagy nevek még az ottani piacon az UNLIMEAT, a Veggie Garden (Nonghim), a Better Meat (Shinsegae Foods) vagy a My Plant (Dongwon F&B). Nemrégiben a koreai légitársaság minden Koreából induló nemzetközi járatán bevezetett egy sor vegán fogást. A koreai Starbucks is tapasztalta a növekvő igényeket, nyáron két hét alatt 100.000 fogyott az újonnan bemutatott növényi ételekből.
A dán stratégiát bemutató cikkünk kapcsán megkérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy itthon várhatunk-e hasonló kormányzati stratégiákat. Sajnos egyelőre erre nem fog sor kerülni, a minisztérium szerint ugyanis nem célravezető, ha a kormány egy bizonyos irányba próbálja tolni a rendszert és annak szereplőit.
