Az arany illegális perui kitermelése miatt több mint 550 hektárnyi tőzegláp tűnt el kutatók szerint az Amazonasból az elmúlt 35 év során, tetemes mennyiségű szén-dioxidot juttatva a légkörbe. Várakozások szerint ráadásul egyre több bányászati tevékenység történhet majd ezeken a sérülékeny területeken. Egy perui őslakos közösség vezetője pedig mindeközben arról számolt be, hogy az illegálisan bányászók gyerekeket használnak emberi pajzsként, így védekeznek a hatóságok fegyveres razziái során.
A perui aranybányászat és -termelés meg sem közelíti volumenben az oroszt, a kínait vagy éppen az ausztrált. Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adatai szerint 2023-ban az éves aranytermelés terén Kína zárt az élen 378,2 tonnával, Oroszország a második lett 321,8 tonnás értékkel, míg Ausztrália 293,8 tonnás eredménnyel végzett a harmadik helyen. Ugyanakkor Peru is fontos tényező ilyen tekintetben, hiszen a globális top 10-be befért 128,8 tonnás kitermelésével. A nyolcadik helyen zárt ebben az évben a dél-amerikai állam.
De nem pusztán a kitermelési értékek miatt nem elhanyagolható globális tényező a perui arany. Tudósok megvizsgálták a kézműves – azaz kisipari, kisüzemi, kézi módszerekkel végzett – aranybányászat dél-perui Amazonasra gyakorolt hatását. Arra jutottak, hogy ez a tevékenység az utóbbi években a tőzeglápok pusztulásának jelentős növekedéséhez vezetett.
A perui kézműves aranytermelés mintegy 70 százaléka a Madre de Dios régióban történik, ahol a folyók menti üledékekben bőségesen fellelhető ez a nemesfém. Becslések szerint mintegy 30 ezer embernek biztosít ez megélhetést, ám az aranybányászat javarészt illegálisan zajlik.
Egyre többet mar ki a sérülékeny területekből az aranybányászat
A tőzeglápok vízzel elöntött, mocsaras ökoszisztémák, amelyek bomló növényi anyagokból állnak, és hatalmas széntárolóként működnek. Hétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint a régió fái. Az aranybányászok azonban a munkálatok során felszámolják ezeket a területeket, hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttatva a légkörbe. Ez pedig értelemszerűen hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Az arany kézműves kitermelése és a tőzeglápok pusztulása közötti kapcsolatokat és a következményeket kutató tudósok a NASA Landsat programjának adataiból dolgoztak. Több mint 35 évnyi műholdas adatot elemezve megállapították, hogy a vizsgált időszakban több mint 550 hektárnyi tőzegláp tűnt el, 0,2-0,7 millió tonna szén-dioxidot juttatva a légkörbe – derül ki az Environmental Research Letters folyóiratban publikált tanulmányból. Az igazán riasztó viszont az, hogy ennek a pusztulásnak több mint a fele az elmúlt két évben történt.
Jelenleg a régióban a bányászati tevékenységnek 9 százaléka folyik tőzeglápokon. Rossz hír viszont, hogy ez az arány a következő évtizedben várhatóan növekedni fog. Az aktuális tendenciák alapján 2027-re már 25 százalékra ugorhat ez az érték. A kutatók szerint ezzel akár 14,5 millió tonna szén-dioxid is a légkörbe kerülhet, ami több millió autó éves kibocsátásának felel meg.
A bányászat gyorsan terjed át ezekre a sérülékeny területekre. Ennek az oka, hogy könnyebbé vált a távoli bányászhelyek elérése, és egyszerűen nincs elég rendfenntartó erő a terület védelmére. Márpedig ha nem lassítjuk le a pusztítást, az Amazonas tőzeglápjainak károsodása végleges lehet, ami súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági következményekkel járhat
– idézi John Householdert, a németországi Karlsruhei Műszaki Egyetem oktatóját, a tanulmány társszerzőjét az IFLScience.
Gyerekek mögé bújva folyhat az arany utáni kutatás
A perui aranybányászat kapcsán ráadásul nem pusztán környezetvédelmi aggályok merültek fel. Februárban egy perui őslakos közösség vezetője, Teófilo Kukush azzal vádolta az illegálisan bányászókat, hogy szó szerint gyerekek mögé bújnak.
Öt és tíz év közötti gyerekeket használnak emberi pajzsként, amikor az illegális bányászok ellen bármilyen intézkedés történik
– idézi a Reuters az ecuadori határon fekvő amazóniai területeken található Wampís közösség vezetőjét.
Kukush szerint a bányászok fizetnek is azért a helyieknek, hogy a hatóságok fegyveres razziái idején helyi gyerekeket állíthassanak a kotrógépek elé.
