Az állami beruházások és központi támogatások jelentős része még mindig az állati szektorokban landol, miközben az elemzők többsége már egyetért abban, hogy a növényi átállást kellene inkább szponzorálni.
Globális szinten összesen 635 millió dollárt fektettek a kormányok tavaly az alternatív fehérjék szektorába – derült ki a közelmúltban a Good Food Institute (GFI) nonprofit kutatóintézet egyik jelentéséből. Ez kétszer annyi, mint a 2021-es érték.
Arra már a GFI is rámutatott, hogy a 635 millió dolláros globális állami beruházás ugyan mérföldkőnek tekinthető, az ideálistól viszont messze elmarad. A Stanford Egyetem legutóbbi tanulmányában azonban teljesen más perspektívába helyezte ezt az elmaradást.
Összevetették ugyanis, hogy milyen mértékben támogatta az Egyesült Államok és az Európai Unió az állati és a növényi termékek előállítását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kettő között állami támogatottság terén ordító az aránytalanság mind az európai, mind az amerikai oldalon.
Lélegeztetőgépre került az állati szektor
Az elemzés szerint az amerikai kormány 800-szor nagyobb összeget fordít az állati eredetű termékekre, például a húsra és a tejtermékekre, mint az alternatív fehérjékre. Emellett 190-szer több lobbipénz jut állati eredetű élelmiszerekre, mint azok fenntarthatóbb alternatíváira.
Az EU-ban az állati eredetű termékekre 1200-szor több állami beruházás jut, lobbi terén pedig háromszoros ezeknek az előnye. A tanulmány készítői kiemelték, hogy az uniós szarvasmarhatartók nagymértékben függnek a közvetlen támogatásoktól. A bevételük legalább 50 százalékát ezek teszik ki. Ennek fényében tehát kijelenthető, hogy az állattenyésztést sok esetben mesterségesen, csökkenő kereslet mellett tartják az aktuális szinten.
Ezzel szemben egyre több tudományos elemzés jut arra a konklúzióra, hogy az alternatív, növényi fehérjékbe kellene fektetni, ez ugyanis fenntarthatóbb.
Hiányoznak azok a szakpolitikák, amelyek az állati eredetű termékek iránti függőségünk csökkentésére irányulnak. Ahogy az alternatív technológiák versenyképessé tételéhez is megfelelő támogatásra lenne szükség. Egy olyan rendszer az aktuális, amely még mindig ellenáll az alapvető változásoknak
– mondta Simona Vallone, a tanulmány kiemelt szerzője.
Saira Weinzimmer, a GFI politikai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelése is elképzelhetetlen az alternatív fehérjékre való átállás nélkül. „Tudományos szempontból és matematikailag is lehetetlen lesz a kormányok számára, hogy teljesítsék a párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeiket. Ehhez foglalkozni kellene az élelmezési rendszerben keletkező kibocsátásokkal is” – hangsúlyozta.
(VegNews)
