A világ egyik legveszélyeztetettebb bálnafaja az északi simabálna, mintegy 370 egyed maradt mindössze belőlük. A kanadai kormány most új sebességkorlátozásokat vezet be a nagyobb hajók számára azokban a tengeri térségekben, ahol a bálnák rendszeresen felbukkannak. Így csökkentenék a hajók és bálnák közötti halálos ütközések kockázatát. A faj túlélését azonban az aggasztóan alacsony szaporodási arány is veszélyezteti.
A kihalás szélére sodródott a világ egyik legritkább bálnafaja, az északi simabálna. A kanadai kormány ezért új intézkedéseket vezet be az olyan emberi tevékenységeknek a visszaszorítására, amelyek veszélyeztetik az északi simabálna-populációt – számolt be Patrick Whittle, az Associated Press tudósítója.
A mintegy 370 egyedet számláló faj az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint az Egyesült Államok délkeleti partvidéke, Új-Anglia és Kanada vizei között vándorol, ahol számos veszély fenyegeti őket. Az életüket veszthetik például hajóval való ütközés miatt, vagy ha halászhálókba gabalyodnak.
Az északi simabálna az Egyesült Államokban és Kanadában is évtizedek óta védett faj. Környezetvédelmi csoportok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ez nem elegendő, extra erőfeszítésekre és megfelelő válaszlépésekre lenne szükség a védelmükben az amerikai és kanadai kormány részéről is.
Lassítani kell a nagyobb hajóknak
Kanada pedig meghallotta az állatvédők kérését. Az új szabályozás keretében minden 13 méternél hosszabb hajóra kötelező érvényű sebességkorlátozásokat vezetnek be azokban a tengeri térségekben, ahol rendszeresen előfordulnak a veszélyeztetett faj egyedei. Ezzel vissza szeretnék szorítani a hajók és bálnák közötti halálos ütközések kockázatát, jelenleg ugyanis ez az északi simabálnák pusztulásának egyik leggyakoribb oka.
Kanada közlekedési minisztériuma már korábban is számos intézkedést hozott az északi simabálnák védelmében, például:
- légi megfigyelést indítottak a bálnák követésére,
- korlátozott hajózási zónákat jelöltek ki,
- hangalapú víz alatti megfigyelőrobotokkal kezdték monitorozni a mozgásukat.
Alacsony szaporulat is rontja a faj túlélési esélyeit
A tudósok jó ideje kongatják a vészharangot az északi simabálnákra leselkedő, emberi tevékenységből fakadó veszélyeken túl az alacsony szaporodási arányuk miatt is. Az új-angliai akvárium jelentése szerint a 2024–2025-ös ellési időszakban csupán 11 borjú született. A kutatók szerint évente legalább ötven borjúra lenne szükség a faj túléléséhez.
A kanadai intézkedések tehát mindenképpen pozitív irányba mutatnak. Átfogóbb nemzetközi együttműködésre és szigorúbb szabályozásra lenne azonban szükség ahhoz, hogy a faj ne tűnjön el végleg az Atlanti-óceánból.
