A Hvalur izlandi bálnavadász vállalat 128 állat megölésére érvényes licencet kapott az állatvédők heves tiltakozása ellenére is. Az izlandi halászati és mezőgazdasági miniszter, Bjarkey Olsen Gunnarsdóttir maga sem ért egyet a saját döntésével. Úgy látja azonban, hogy törvény és az előírások megkötik a kezét.
Az izlandi kormány ismét a bálnavadászat mellett tette le a voksát. Európa utolsó bálnavadász vállalata, a Hvalur megkapta a hatósági engedélyt arra, hogy az idei vadászszezon alatt 128 bálnával végezzen – számolt be a The Guardian.
Ez a szám jócskán meghaladja a tavalyi szezonban megölt bálnákét. Akkor „csak” 24 állatot vadásztak le, miután nagy felháborodást keltett az országban az Izlandi Élelmiszer- és Állategészségügyi Hatóság (Matvælastofnun – MAST) jelentése.
A hatóság a 2022-es bálnavadászati szezont vizsgálva állapította meg, hogy az általánosan bevett gyakorlat nem felel meg a nemzeti állatjóléti előírásoknak. Abban az évben összesen 148 bálnát vadásztak le az izlandi vizeken, és az esetek negyedében az állatokat egynél többször kellett meglőni, két bálnát négyszer, egynek pedig két órán keresztül tartott a haláltusája. Egy olyan esetet is kiemeltek, amikor egy állat szigonnyal a hátában nyert egérutat egy ötórás üldözést követően. Az izlandi vizeken tavaly levadászott bálnáknak mindössze 60 százaléka halt meg azonnal.
Hrönn Ólína Jörundsdóttir, a MAST igazgatója kijelentette, vitathatatlan tény, hogy túl hosszú ideig tart a vadászatok során az állatok megölése. Mindezek ellenére a hatóság ahhoz is ragaszkodott, hogy kifejezett törvénysértés nem történt.
A bálnavadász vállalat először megúszta
Közvetlenül az aggasztó jelentés nyilvánosságra hozatala után az akkori izlandi halászati és mezőgazdasági miniszter, Svandís Svavarsdóttir még arról beszélt, abban az évben már lehetetlen megállítani a bálnavadászatot.
Jogalapra lenne szükség a már kiadott licencek visszavonásához. A minisztériumom arról tájékoztatott, hogy ez a jogalap nem létezik
– jelentette ki.
Nem sokkal később aztán mégis találtak jogalapot, és állatjóléti aggodalmakra hivatkozva augusztus végéig betiltották Izlandon a bálnavadászatot. „Ha a kormány és a licencek nem tudják garantálni a jóléti követelmények teljesülését, akkor ezeknek a tevékenységeknek nincs jövőjük” – mondta Svavarsdóttir.
Az állatvédők természetesen ünnepelték a döntést, örömük azonban – a friss bejelentés fényében – nem lehetett tartós.
Saját határozatával sem ért egyet a miniszter
Az állatjogi aktivisták kiemelték, az, hogy a Hvalur, Izland ma már egyetlen bálnavadász vállalata ismét megkapta az engedélyt, csalódást keltő, ráadásul veszélyes is.
Maga a halászati és mezőgazdasági miniszter, Bjarkey Olsen Gunnarsdóttir is arról beszélt, a döntése nem feltétlen tükrözi az ő vagy a pártja nézeteit.
Mindazonáltal követnem kell a törvényeket és az előírásokat, és most erre a konklúzióra jutottam
– jelentette ki.
A közönséges barázdásbálnát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetettség tekintetében a „sérülékeny” kategóriába sorolja. Az 1970-es évektől kezdve több ország is betiltotta a vadászatukat, amelynek hatására a korábban megcsappant populáció ismét gyarapodni kezdett. Japán és Izland azonban még mindig nem tette meg ezt a lépést.
„Nagyjából 40 ezer bálna úszkál Izland környékén. 160 példányszámos kvóta mellett akár az örökkévalóságig is folytathatjuk ezt” – nyilatkozta tavaly a Hvalur élén álló Kristján Loftsson.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.