Tizenegy alkalommal raboltak bőgőmajomkölyköket csuklyásmajmok a panamai Jicarón szigetén 2022 és 2023 között. A majmokat tanulmányozó kutatókat megdöbbentette ez a jelenség. Egyelőre nem tudni, mi válthatja ki ezt a viselkedést a csuklyásmajmokból, de a kutatók arra gyanakszanak, hogy egyszerűen csak unatkoznak. Az elrabolt kölykök valószínűleg minden esetben elpusztultak.
Különös jelenségre figyelt fel Zoë Goldsborough, a Konstanzi Egyetem és a Max Planck Állatviselkedés-tani Intézet (MPI-AB) doktorandusz hallgatója. Goldsborough a panamai Jicarón szigetén élő csuklyásmajom-populációról írja a disszertációját. Az itt élő csuklyásmajmok kőeszközöket használnak, ezért már 2017 óta vizsgálják őket a kutatók.
Goldsborough a kihelyezett kamerák felvételeit tanulmányozva vette észre, hogy egy hím egyed bőgőmajomkölyköt cipel. Később kiderült, hogy nem egyedi esetről volt szó. A majmok tanulmányozására telepített 85 kamera felvételeiből arra lehet következtetni, hogy 2022 és 2023 között tizenegy alkalommal raboltak el bőgőmajomkölyköket hím csuklyásmajmok – írja a Max Planck Intézet.
A különös viselkedés meglepte a szakértőket. Tudomásuk szerint ugyanis ez az első dokumentált esete annak, hogy egy állat – látszólag mindenféle indok vagy cél híján – más faj utódait elrabolja. A csuklyásmajmok nem ették meg a bőgőmajomkölyköket, nem játszottak velük, és a társaiktól sem kaptak nagyobb figyelmet a kölykök cipelése során. Az örökbefogadás sem jöhet tehát szóba indokként. A kölykök rendszeresen megpróbáltak visszaszökni szüleikhez, ám ezt a csuklyásmajmok megakadályozták. Ezzel együtt pontosan úgy töltötték a mindennapjaikat, ahogy az tőlük elvárható volt, csak éppen egy másik faj kölykeivel a testükön.
A majmok szokatlan viselkedése a bőgőmajomkölykök életébe került
A kutatók megpróbáltak valami észszerű magyarázattal előállni a viselkedés indoklására. Jelen állás szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az unalom vitte rá a hím csuklyásmajmokat a rablásokra.
Jicarón szigetén látszólag könnyű a túlélés. Nincsenek ragadozók, alig akad vetélytárs, a csuklyásmajmoknak pedig sok a szabadidejük. Úgy tűnik, ez a gondtalan, nyugodt környezet megteremtette a lehetőségét annak, hogy ezek a társas majmok kreatív viselkedésformákat alakítsanak ki. Ez az új szokás rávilágít, hogy az újításokat nem mindig a kényszer szüli. Egy különösen intelligens főemlősnek, aki biztonságos, sőt, ingerszegény környezetben él, ehhez elég lehet az unalom és a szabadidő is
– mondja Meg Crofoot, az MPI-AB vezetője.
Ahogy a kőeszközök használata – ami szintén csak a hímeknél figyelhető meg –, úgy a kölyökrablás is egyfajta tanult szociális viselkedés lehet a kutatók szerint. A 2023 utáni felvételeket egyelőre nem elemezték. Amennyiben azonban a viselkedés továbbra is fennáll, vagy akár továbbterjedt más csuklyásmajom-populációkra, az nagy veszélyt jelenthet a szigeten élő, veszélyeztetett besorolású bőgőmajmokra.
A felvételek alapján négy kölyökről jelenthető ki biztosan, hogy elpusztultak. Ám szinte biztos, hogy egyik bőgőmajomkölyök sem élte túl a rablást. A hím csuklyásmajmok ugyanis nem tudják biztosítani számukra az életben maradásukhoz szükséges anyatejet.
