Nyugat-Európában 25 százalékkal megugrott a populáció a 2021-es kilövési tilalom bevezetése óta, ezen felbuzdulva pedig újra vadászhatóvá teszik a vadgerlét Európában. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalos besorolása alapján azonban a faj továbbra is a veszélyeztetett kategóriába sorolható, és közepes szintű kihalási kockázatnak van kitéve.
Ismét vadászhatóvá válik a vadgerle Európában, az Európai Unió feloldja az ezzel kapcsolatos, eddig érvényben lévő tilalmat. A vadászok összességében 132 ezer ehhez a fajhoz sorolható madarat lőhetnek majd ki idén legálisan a kontinensen a The Guardian információi szerint, ebből
- a spanyolországi kvóta 106 920 példány,
- Franciaországban 10 560 madarat lőhetnek ki,
- Olaszországban pedig 924-et.
Hogy hirtelen miért oldják fel a 2021-ben bevezetett tilalmat? A döntést azzal indokolják, hogy a korlátozásnak köszönhetően Nyugat-Európában 25 százalékkal megugrott a vadgerlék egyedszáma. Ezt pedig elegendő érvnek látták arra, hogy újból teret engedjenek a vadászoknak is.
Nemes célt szolgál a madarak halála?
A vadászok természetesen ünneplik a tilalom feloldását. Massimo Buconi, az olasz vadászati szövetség (Federazione Italiana della Caccia, FIdC) elnöke kiemelte, hagyományosan a venetói vadászati szezon megnyitójaként tekintenek a vadgerlékre. Hozzátette:
Természetesen megesszük a vadgerléket. A vadászat Olaszországban mindig is szorosan kapcsolódott a konyhához.
A spanyol vadászszövetség (Real Federación Española de Caza, RFEC) kommunikációs igazgatója, Alejandro Martínez pedig arról beszélt, a vadgerle vadászata amellett, hogy fenntartható,
- társadalmi,
- gazdasági,
- kulináris
- és kulturális
jelentőséggel is bír. „A vadászat Spanyolországban 6,5 milliárd eurót generál, és 200 ezer munkahelyet teremt. A fejlődés hajtóerejeként szolgál a vidéki területeken, amelyek a vadgazdálkodásból élnek meg és gyarapodnak” – mondta Martínez.
A vadgerle még mindig sebezhető faj
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalos besorolása alapján a vadgerle továbbra is veszélyeztetett kategóriába sorolható, és közepes szintű kihalási kockázatnak van kitéve. Ennek oka részben a vadászat, másrészt pedig az élőhelyvesztés.
Igaz ugyan, hogy Nyugat-Európában növekedett az egyedszám, Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Máltán, Romániában és Cipruson azonban nem érvényesítették megfelelően a hatóságok a vadászati tilalmat. Ez pedig helyi populációk csökkenésében tükröződik is.
A vadgerle megtette a magáét. Miután békén hagyták, elkezdett helyreállni az egyedszám. A kormányok azonban nem tartottak ki végsőkig a megállapodás mellett. Ahelyett, hogy a végrehajtás hiányosságait befoltoznák és megvédenék az élőhelyeket, belerohannak a tilalom feloldásába. Ez meggondolatlan és rövidlátó. Tudjuk, hová vezet ez az út – vissza egyenesen a szakadék szélére. Az Európai Bizottságnak határozottan ki kellett volna állnia, és ragaszkodnia kellett volna a moratóriumhoz
– mondta Barbara Herrero, BirdLife Europe természetvédelmi szakreferense.
