Északabbra húzódnak, magasabban repülnek, és korábban kezdik a szaporodási időszakot a madarak a klímaváltozás hatására. Az életmódbeli változások viszont nem zajlanak elég gyorsan ahhoz, hogy lépést tartsanak az egyre melegedő éghajlattal.
Hiába próbálnak felzárkózni a madarak a klímaváltozás okozta változásokhoz, egyelőre úgy néz ki, hogy lemaradásban vannak. Legalábbis ami az alkalmazkodás ütemét illeti – olvasható a Los Angeles-i Egyetem híroldalán. A tanulmány 311 madárfaj közel három évtized alatt végbement életmódbeli változásait elemezte. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak Észak-Amerika madarai az egyre melegedő éghajlatra.
Az elemzés abban tér el az eddigi kutatásoktól, hogy nem pusztán egyetlen adaptációs folyamatra fókuszál. A klímaváltozásra ugyanis a legtöbb állatfaj három fő változással reagál: északabbra vándorolnak, magasabbra húzódnak, vagy fenológiai jellegű változtatásokat hajtanak végre, vagyis módosítják az életciklusukat az ideális hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően.
A korábbi elemzésekkel ellentétben a mostani kutatás mindhárom adaptációs folyamatot együttesen vizsgálta, így a kutatók átfogóbb képet kaphattak arról, hogy az észak-amerikai madárfajok milyen módon alkalmazzák együttesen ezt a három alkalmazkodási módszert.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány alapján a legtöbb életmódbeli változás fenológiai jellegű volt a megfigyelt madaraknál. Ám sajnos az is kiderült az elemzés következtében, hogy a változások mértéke csupán körülbelül egyharmada a szükséges mennyiségnek.
Annak érdekében, hogy a védelmi tevékenységeinket jobban tudjuk összpontosítani, jobban meg kell ismernünk, milyen módon, illetve milyen módon nem alkalmazkodnak az egyes fajok a klímaváltozáshoz. A fészekrakás idejének eltolása rövid távon segíthet a madaraknak, de ez önmagában kevés, és a jövőben lehet, hogy nagyobb konzervációs erőfeszítéseket kell majd tennünk
– mondja Morgan Tingley, a UCLA ökológia professzora és a tanulmány egyik szerzője.
A klímaváltozás élettértől függetlenül mindenkire hatással van
Az észak-amerikai madarak évente átlagosan 1,1 kilométerrel húzódnak északabbra és 1,2 méterrel magasabbra, a fészekrakási időszakot pedig 0,08 nappal kezdik előbb. A kutatók szerint azért lehet a fenológiai változás (vagyis a korábban kezdődő fészekrakási időszak) a legjellemzőbb adaptációs folyamat, mert ez a legegyszerűbb módja az alkalmazkodásnak. Az átlagos értékek viszont elég széles skálát ölelnek fel, egyes fajoknál az időbeli és térbeli változások is gyorsabban zajlanak, mint másoknál. És vannak fajok, amelyek a várt irányokkal teljesen ellentétesen mozognak.
Függetlenül attól, hogy levegőben, vízben vagy a szárazföldön él egy állat, a klímaváltozás lényegében minden élőlényre hatással van. A cápák például agresszívabbá válhatnak a melegedő éghajlat hatására, ugyanis ez a faj különösen érzékeny a vízhőmérsékletre. A rovarok esetében is megfigyelhetők már változások, amik negatívan érinthetik a párválasztási szokásokat.
