Ausztrália partjaitól mintegy 300 kilométerre fekvő korallzátonyt fenyegetnek az ország legújabb gázkitermelési tervei. A Scott-korallzátony alatt megbúvó fosszilis energiahordozók kitermelését a Woodside Energy kezdheti meg rövidesen. A cég Ausztrália legnagyobb olajipari vállalata.
Ausztrália kontinentális talapzatának szélén, a szárazföldtől mintegy 300 kilométerre fekszik a Scott-korallzátony. Mint a legtöbb ilyen képződmény, ez a terület is biodiverzitási csomópont, hiszen elképesztően változatos élővilággal rendelkezik. Ez a víz alatti élővilág – amely sok veszélyeztetett faj otthona is egyben – került most veszélybe Ausztrália új gázkitermelési kezdeményezése miatt – számolt be a One Green Planet.
A korallzátony egy része a Torosa gázmező felett helyezkedik el, ahonnan az ország legnagyobb olajipari vállalata, a Woodside Energy tervez évi 11,4 millió tonna gázt kitermelni. A tervek szerint a fúrásokat mindössze három kilométerre a korallzátonytól végeznék. Ráadásul a cég egy 900 kilométeres víz alatti csővel szeretné a kitermelt energiahordozót a szárazföldre juttatni.
Mindez különösen veszélyes arra a több száz zátonyépítő korallra és hétszáznál is több halfajra, akik a korallzátony lakói. A terület ezenfelül veszélyeztetett teknősöknek és vonuló bálnáknak is az élettere, vagyis számos faj kerülhet veszélybe a kitermelési kezdeményezés következtében.
A korallzátony korábban már ki is fehéredett
Nem ez az első alkalom, hogy a korallzátonynak igen súlyos megpróbáltatásokkal kell szembenéznie. A 2016-os korallfehéredés ezt a térséget is sújtotta, a korallok 80 százaléka pusztult el ebben az évben. Ezt megelőzően 1998-ban volt egy ugyanilyen esemény hasonlóan pusztító eredményekkel, de abból még fel tudott állni a zátony.
Dr. Benjamin Fitzpatrick tengerökológus hangot is adott véleményének, mely szerint nem lenne szabad ilyen veszélynek kitenni ezt a törékeny ökoszisztémát. A fennálló kockázatok közé sorolható a vegyi szennyezés és a tengerfenék megbolygatása. Ezenfelül általánosságban a klímaváltozás okozta gondokat is meg kell említeni, az olajcég kezdeményezése ugyanis nagyban hozzájárul ehhez a folyamathoz is.
A korallzátonyok a világ legveszélyeztetettebb ökoszisztémái a klímaváltozással szemben – emiatt a National Oceanic and Atmospheric Administrationnek (NOAA) három új vészhelyzeti szintet is be kellett vezetnie év elején.