Megdöbbentő számokat közölt egy jelentés, ami górcső alá vett több, az állattenyésztésben érdekelt vállalatot.
Az eredmények szerint öt hús- és tejipari óriás összeadva több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a legkörnyezetszennyezőbbnek tartott olajóriások, az Exxon, a Shell vagy a BP.
Sőt, a húsz legnagyobb állattenyésztéssel foglalkozó vállalat szénlábnyoma nagyobb, mint Németországé, Nagy-Britanniáé vagy Franciaországé—derül ki a Meat Atlas nevű jelentésből.
Az állattenyésztés a világszinten kibocsátott üvegházhatású gázok igen nagy részéért felelős: a legújabb kutatások szerint 20 százalékáért.
“A globális hústermelés növekszik. De a biológiai sokféleség és a klíma védelme érdekében a fejlett országoknak a jelenlegihez képest felére kell csökkentenie a húsfogyasztását”
— írja a jelentés.
A jelentés szerint 2015 és 2020 között a világ hús- és tejipari cégei több, mint 478 milliárd amerikai dollár támogatást kaptak 2500, leginkább észak-amerikai és európai székhelyű befektetési vállalkozástól, banktól és nyugdíjpénztártól. A szerzők szerint ilyen szintű támogatással a hústermelés 2029-ig további 40 millió tonnával emelkedhet, elérve az évi 366 millió tonnát.
Bár a növekedés nagy részét a déli államokra jósolják, a hústermelés túlnyomó részéért, pontosabban 60 százalékáért valószínűleg továbbra is a legnagyobb hústermelő országok, azaz Kína, Brazília, az Egyesült Államok és az Európai Unió egyes tagállamai felelnek majd.
A tanulmány szerint jelenleg a világ összes mezőgazdasági földterületének háromnegyedén vagy haszonállatokat nevelnek, vagy a nekik szánt takarmányt állítják elő. Ezeknek nagy része pedig ma már nem a kistermelők kezében van, a hús- és tejipar óriásai ugyanis sorra vásárolják fel a kisebb vállalkozásokat.
Ahhoz ugyanis, írják a szerzők, hogy a jelenlegi hús- és tejtermelés ilyen mértékben fennmaradhasson, a fenntartható termelési modellek helyébe lassan mindenhol a nagyüzemi állattartás lép.
A tanulmány egyik főszerkesztője, Stanka Becheva szerint több szinten is létezik megoldás: először is a szennyező cégeket felelősségre kell vonni, és megfizettetni velük a környezeti kárt, amit okoztak.
A befektetési oldalon pedig azt látná célszerűnek, ha a magánbefektetők, illetve az olyan fejlesztési bankok, mint a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, nem támogatnák több pénzzel a nagyüzemi hús- és tejtermelő vállalatokat.
