Az Európai Unió vizeiben létrehozott védett tengeri területek csupán elenyésző mértékben töltik be természetvédelmi szerepüket. A védetté nyilvánított területek nagy részén ugyanis nincs megfelelő jogi szabályozás az emberi tevékenység mérséklésére, ami ezért változatlan módon folyhat, tovább pusztítva a tengeri biodiverzitást. A kitűzött biodiverzitás-védelmi célok elérése érdekében sokkal szigorúbb szabályozások kellenek, ám ezek bevezetése az egyes tagállamokon múlik.
Az Európai Unió vizeiben a legtöbb védett tengeri terület minimális vagy semmilyen védelmet nem biztosít a növény- és állatvilág számára a káros emberi tevékenységekkel szemben – számolt be róla a The Guardian.
Az óceánjaink élelemmel látnak el, szabályozzák az éghajlatot és jólétet biztosítanak. Az egyre fokozottabb emberi tevékenység miatt fellépő hőhullámok, a túlhalászat és az ökoszisztéma pusztítása miatt viszont egyre nagyobb veszélyben vannak. Az EU és a tagállamai ezért védett tengeri zónákat jelöltek ki, ahol elsődleges szempont a tengeri biodiverzitás védelme. Kutatásunk azt találta, hogy 2022-ben az EU vizeinek 11,4 százalékát lefedő védett tengeri terület 86 százaléka alacsony, minimális vagy semmilyen védelmet nem biztosított a legkárosabb emberi tevékenységek ellen, mint a bányászat vagy a fenékhálós halászat
– írja a tanulmány.
A jelenlegi védelmi állapot kérdésessé teszi, hogy sikerülhet-e az uniónak teljesíteni a 2030-ra kitűzött célokat. Az EU tervei szerint az évtized végére a tengereinek 30 százaléka esne védelem alá. Az összes tengeri terület 10 százaléka „szigorúan védett” besorolást kapna. Ehhez viszont nagyon drasztikus szigorításokra lesz szükség. A tanulmány alapján 2022-ben csupán a vizek 0,2 százaléka esett magas fokú vagy teljes védelem alá.
A legnagyobb védett tengeri terület Németországban van, a legjobban viszont Szlovénia védi a vizeit
Nemzeti vizeit legnagyobb arányban Németország védi. Náluk 45,3 százalékos a védett területek lefedettsége. A németeket Franciaország (38,9 százalék) és Belgium (37,9 százalék) követi. Valós védelem szempontjából Szlovénia szerepelt a legjobban a kutatás szerint, annak ellenére, hogy náluk csak a tengeri területek 18 százaléka esik oltalom alá. Az őket követő Írország (7,1 százalék) és Olaszország (5,7 százalék) már sokkal rosszabbul szerepelnek. Végső soron 20 tagállamnál állapította meg a kutatás, hogy a védett területeik legalább 80 százalékán alacsony a védelmi szint.
„Az Európai Bizottság különös figyelmet szentel a legújabb jelentésnek és a feltárt eredményeknek” – nyilatkozta egy szóvivő.
A szóvivő hozzátette, az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy a 2030-as céloknak megfelelően kezeljék a védett tengeri területeket, valamint hogy már a 2023-as tengervédelmi akcióterv is javasolta a tagállamoknak, hogy 2030-ra szüntessék meg a fenékhálós halászatot a védett zónákban. Ezt első európai országként Görögország vállalta, nemrég pedig Svédország is hasonló ígéreteket tett.
